Nem Magyarország a célpont - ezt mondta az Európa Tanács főtitkára
Azt kell megérteni, hogy nem Magyarország a célpont, mi a törvényeket nézzük, ahol pedig relatíve sok új törvényt fogadnak el ott többet vizsgálódunk - mondta Thorbjorn Jagland.
Értékelik a magyar kormány lépéseit, de továbbiakra van szükség. Ezt mondta az Európa Tanács főtitkára miután tárgyalt a Velencei Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről Orbán Viktor kormányfővel és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. Több ponton is aggályosnak tartják a bírói reformot, az egyházügyi és a médiatörvényt. A kormány azonnal reagált a felvetésekre, de jelezte: bizonyos kérdésekben ragaszkodnak a magyar állásponthoz. Az Európa Tanács nem uniós szervezet, de szoros kapcsolat van a két testület között. Ajánlásokat fogalmazhatnak meg. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a megbeszélések után különinterjút adott Az Estének.
Főtitkár Úr, Ön ma a magyar miniszterelnökkel Orbán Viktorral és az közigazgatási és igazságügyi miniszterrel Navracsics Tiborral tárgyalt. Már korábban kiszivárgott, hogy a bírósági reformról és az egyházi törvényről egyeztetnek majd. Más is szóba került?
"Alapvetően valóban a bírósági reformot érintő törvényekről beszélgettünk, elismerjük a magyar kormány változtatási szándékát aztán pedig a média törvényről, és igen a az egyházi törvényről”.
Milyen kifogásaik vannak ezekkel a törvényekkel kapcsolatban?
"Nos, a bírósági törvénnyel az a gondunk, hogy a bírósági hivatal elnökének kezében túl sok hatáskör van, de meghallgatásra találtunk. A médiatörvénynél pedig az, hogy a Médiatanács elnökének kezében sok büntetési jogkör van, itt is van előrelépés. A mi tanácsunk, az, hogy minden törvénynek igazodnia kell az európai normákhoz. Erre kell felhívnia figyelmet ez a mi felelősségünk".
Európa különböző országaiban, eltérő szabályozások vannak, ezeken a területeken is, miért éppen a magyar szabályozást kifogásolják?
"Mert Magyarország az elmúlt időszakban sok törvényt fogadott el, például az új Alaptörvényt és számos sarkalatos törvényt. De ez egy teljesen megszokott folyamat, hogy mi minden országban vizsgáljuk az új törvényeket. Azt kell megérteni, hogy nem Magyarország a célpont, mi a törvényeket nézzük, ahol pedig relatíve sok új törvényt fogadnak el ott többet vizsgálódunk ez nyilvánvaló, pláne, ha az alkotmány is új, és kétharmados törvények is születnek".
Más országokat is vizsgálnak emiatt mostanában, mármint hasonló eljárás folyik másfelé is Európában?
"Először is ez nem vizsgálat, mi tanácsokat adunk, ajánlásokat teszünk. Miként kellene változatni az új törvényeken, ahhoz, hogy a közös európai elvárásoknak mindenben megfeleljenek. Mi nem erőszakolunk senkire semmit, mi segíteni akarunk Magyarországon is”.
Sokan mondják, hogy ez nem is igazán szakmai, hanem elsősorban politikai konfliktus Magyarország és az Európai Unió valamint a Velencei Bizottság között?
"Ez teljesen valótlan. Az Európa Tanácsnak éppen az az előnye, hogy európai mérték alapján vizsgálódunk. ebből fakadnak a javaslataink is. A mi szervezetünk, amelynek tanácsadó szerve a Velencei bizottság teljesen politikamentes szervezet. A mi munkánk kizárólag tanácsadás, segítségnyújtás".
Azt is hallani, hogy az európai baloldali pártok indítottak kampányt a magyar kormány ellen az előbb említett törvények kapcsán, s a kifogások pedig ennek a kampánynak a részét képezik?
"Nem, ez teljeséggel képtelenség. Az Európa Tanácsban nincs baloldal, meg jobb oldal. Ez egy teljesen politikamentes szervezet, amelyik az európai normák betartását vizsgálja, valamennyi tagállamában, semmi többet. Azt, hogy az egyes országok törvényei mennyire tisztelik az emberi jogokat Európában".
A kormány már korábban bejelentette, hogy elfogadja a Velencei Bizottság ajánlásait. A bírák nyugdíjazását pedig nem egyszerre, hanem fokozatosan vezetik be. Ezt elfogadják?
"A bírák nyugdíjkorhatárának kérdése, az Európai Unió elvárásai közé tartozik. Egyébként azt tudniuk kell, hogy az uniónak egy sor olyan kérdésben nincs kompetenciája, amelyekről most megbeszélést folytattam a miniszterelnök úrral és az igazságügy miniszterrel. Szóval az a helyzet, hogy az Európai Unói egy sor kérdésben, a mi álláspontunkra támaszkodik. Tudomásul kell venni, hogy az unió joga nem fed le mindent, ami a jogalkotást illeti. Ezért a mi szervezetünk siet ilyenkor a tagállamok segítségére tanácsaival”.
Főtitkár Úr, a mostani magyarországi tárgyalásain közeledtek az álláspontok, a véleménykülönbségeket tekintve Európa Tanács és a magyar kormány között?
"Nagyon konstruktív megbeszélésem volt a magyar vezetőkkel. A miniszterelnökkel nagyon hosszan beszélgettünk. De nagyon hasznos tárgyalásom volt az igazságügyi miniszterrel is, és én remélem eredményes is. De ez mind Magyarország érdekeit szolgálja!”
Kovács Zoltán: szakmai párbeszéd folyik
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Az Estében elmondta, hogy az Európai Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal egy szakmai párbeszéd folyik. „Ők ajánlásokat tesznek, mi pedig megpróbáljuk megmagyarázni a saját álláspontunkat. Sokszor elmondtuk, hogy Magyarország nem próbál egy ideál tipikus ország lenni, hanem azt szeretnénk, amely a magyar hagyományoknak, a magyar embereknek és az általunk támasztott elvárásoknak meg tud felelni” – mondta.
Van egy alapvető félreértés – mondta. Kifejtette: nekünk nem alapértékekbeli vitánk van, hanem hatékonysági vitáról van szó – szögezte le az államtitkár.
[Forrás: hirado.hu]