A járvány legyőzéséhez fegyelmezettséget, türelmet és szolidaritást kell tanúsítanunk, erre van szükség ugyanis ahhoz, hogy településeinken elkerülhessük a vészhelyzet okozta veszteségeket. A válság utáni időszak nyertesei azok a közösségek lesznek, melyek megfelelő önfegyelemet és szervezettséget tudnak most mutatni.

A gyergyóditrói események ismét rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy a román politikai elit, valamint a román nyelvű média jelentős része az erdélyi magyar közösséggel szemben egyértelmű és folyamatos kettős mércét alkalmaz. A román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli hírverés ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.

Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere, közösségi oldalán tette közzé a település főjegyzőjének közleményét, melyből kiderül: Hargita megye prefektusa felfüggesztette a város elöljáróját tisztségéből, egy 2014-es összeférhetetlenségi ügyre hivatkozva. Mint ismeretes, a polgármester 2011 és 2014 között, alpolgármesteri működése alatt, azzal egyidőben a Tamási Áron Általános Iskola vezetőtanácsi tagja is volt, s e két betöltött tisztsége miatt jöhetett létre az akkori, úgynevezett összeférhetetlenség.

A sajtóból is értesülhettünk, hogy a román parlament kedden – 247 támogató szavazattal és 21 tartózkodás mellett – elfogadta a különnyugdíjak részleges eltörléséről szóló törvénytervezetet. A mostani jogszabály a parlamenti képviselőket, a megyei tanácsok vezetőit, a pilótákat, diplomatákat, ügyészeket és bírákat ugyan érinti, de nem vonatkozik a katonákra, rendőrökre és titkosszolgálati személyekre.

Csíkszeredában tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Szövetség néven szerepel a továbbiakban, valamint a Néppárt és az MPP fúzióját. A küldöttgyűlések határozatait az együttes ülés résztvevői szintén egyértelmű és kimagasló többséggel támogatták, és szavazataikkal megerősítették.

Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Az eseményen elhangzott: a 2019-es romániai választások tanulságiból kiindulva 2020-ban szükség mutatkozik az új magyar egység kialakítására, melynek kiindulópontja a Néppárt és az MPP fúziója lehet.

Mint arról mindannyian értesülhettünk, az év elején több udvarhelyszéki település helységnévtábláját is megrongálták, fekete festékszóróval fújva le a magyar megnevezéseket. Meggyőződésünk, hogy a rendőrség által elfogott elkövető tettével a közösség elleni uszítás bűntettét valósította meg, mely jóval súlyosabb, mint a rongálás, mellyel vádolják.

Kolozsvári sajtótájékoztató keretében jelentette be Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, hogy elindítják a két szervezet közötti fúzió folyamatát, azt megelőzően pedig politikai szövetséget kötnek, és ebben a formában indulnak a jövő évi önkormányzati választáson.

A budapesti Várkert Bazárban tartották a Magyar Állandó Értekezlet 18. plenáris ülését. Az eseményen jelen volt és felszólalt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke, a Néppárt képviseletében pedig jelen volt továbbá Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Szilágyi Zsolt, a Néppárt Külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, valamint Mátis Jenő, a Néppárt Gazdasági kabinetjének vezetője.

Együttes elnökségi ülést tartottak november 13-án Kolozsváron a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnökségei.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnökségének állásfoglalása a romániai államelnök-választás első fordulója után. Az idei államelnök-választás első fordulós eredményeinek ismeretében elmondhatjuk: az elmaradt magyar összefogás következményeként a Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma és aránya távolról sem tükrözi az erdélyi magyar közösség valódi erejét.