A gigakalória árának emelésével a város RMDSZ-es vezetése elviselhetetlen terhet rótt a polgárok nyakába – jelentették ki kedden az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői, Soós Szabó Klára és Tőke Ervin.

A legutóbbi csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületi ülésen az RMDSZ-frakció, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Szociálliberális Unió (USL) képviselői megszavazták a gigakalória árának 335 lejre emelését. A két néppártos képviselő – Soós Szabó Klára és Tőke Ervin – az áremelés ellen szavazott. Mint kedden közölték, a Néppárt nem ért egyet a lakosság terheinek drasztikus emelésével, már csak azért sem, mert országos szinten a hargitai megyeszékhelyen nagyon drága az élet, és rendkívül alacsonyak a jövedelmek, ezért nem megengedhető, hogy a gigakalória lakossági ára Csíkszeredában 335 lej legyen, amikor Székelyudvarhelyen 240 lej és Gyergyószentmiklóson 229 lej.

Tőke Ervin és Soós Szabó Klára. Határozott nem a másfélszeres közterhekre (a Székelyhon.ro felvéltele)

„Miért nem lehet itt is a másik két Hargita megyei városhoz hasonló áron előállítani a hőenergiát?” – tette fel a kérdést a keddi sajtótájékoztatón Soós Szabó, aki úgy véli, a csíkszeredai illetékesek Udvarhelyre kéne elmenjenek tanulmányi útra, hogy megtanulják, miként lehet a gigakalóriát olcsóbban kihozni.

A néppártos képviselők nemtetszésüknek adtak hangot a csíkszeredai piacon uralkodó állapotok miatt is. „A csíkszeredai piac a legdrágább, néhány kilométerrel odébb ugyanazok a termékek már szinte feleannyiba kerülnek” – magyarázta Soós Szabó. Meglátása szerint a viszonteladók kartellszerűen működnek, és évtizedek óta uralják a helyi piacot. „Mindez megengedhetetlen, és ahogy az államnak kötelessége a kartellek kialakulását megakadályozni és a polgárait védeni, úgy az önkormányzatnak is kötelessége lenne ez, annál is inkább, mert Hargita megye utolsó helyen áll az átlagjövedelmek terén, ugyanakkor a piac az önkormányzaté, így a tulajdonosnak módjában áll sőt kötelessége fellépni a kartelekkel szemben” – szögezte le.

A csíkszeredai negatív csúcsok sorát bővíti, hogy a város sereghajtó lett a zöldövezetek arányát tekintve – tájékoztattak a néppárti képviselők. Kegyetlenül irtották a termetes fákat az utóbbi időben, pedig egy fa nem fejlődik ki egyik napról a másikra. Harminc-negyven esztendő szükséges, amíg egy fa megnő. „Döbbenetes, ahogy Csíkszeredában a zöldövezetet pusztítják, pedig a 21. században az a tendencia, hogy építkezések alkalmával ne kelljen fákat kivágni” – hívták fel a figyelmet a képviselők. 
Tőke Ervin megjegyezte: a képviselő-testületi ülésen szóvá tette, hogy a városban kihelyezett új padok balesetveszélyesek, mert a hozzájuk használt kövek szélei rendkívül élesek és vágnak. A probléma megoldására a szélek csiszolását javasolta. Ugyanakkor megemlítette, hogy a központi áruház bejárata előtt nincs korlát, ami szintén balesetveszélyes, hisz akár másfél métert is zuhanhat az óvatlan járókelő vagy kisgyerek. „Nem szabad balesetveszélyes bútorzatot kialakítani köztereken, a beruházások kivitelezésekor a lakosság testi épségének a megőrzésére is figyelmet kell fordítani” – nyomatékosította Tőke.

Soós Szabó Klára említést tett a hargitafürdői kaolinbánya zagytározójáról. Kifejtette: a 3,5 millió tonna felhalmozott anyag veszélyt jelent a környezetre. Nevetséges a városvezetés azon érve, hogy Csíkcsicsó területén van a tározó, ezért nem kell foglalkozni vele, ugyanis ha katasztrófa történik, az Csíkszeredát is érinti. Végezetül kifejtette: nem tud egyetérteni azzal az önkormányzati gyakorlattal miszerint csak azoknak a 65 év felettieknek juttatnak 40 lejes melegvíz-támogatást télvíz idejére, akik  lakástulajdonosok, hisz számos időskorú él albérletben, akik ezáltal hátrányosabb helyzetben vannak, mint lakástulajdonos társaik. Ráadásul a nyugdíjak összegét sem veszik figyelembe a támogatás megítélésekor, mert a nagy jövedelmű nyugdíjasok is ugyanúgy megkapják a támogatást – summázta Soós Szabó.