Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezéséhez csatlakozva, az Erdélyi Magyar Néppárt a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében egy sor civil megmozdulást szervez az állampolgárok és az illetékes hatóságok figyelmének a felkeltése, valamint a magántulajdon védelmének érdekében.

Zatykó Gyula alelnök csütörtökön arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a Néppárt leltárt készít a vissza nem szolgáltatott javakról, majd különböző megmozdulásokkal próbálják tudatosítani a lakosság körében a „Restitutio in integrum”, avagy a teljes visszaszolgáltatás elvét. A néppárti politikus emlékeztetett arra, hogy Románia az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt az államosított ingatlanok teljes visszaszolgáltatására, ehhez képest a javak töredékét sem kapták vissza a jogos tulajdonosok. A hatóságok addig húzzák az időt a visszaszolgáltatással, amíg az ingatlanok teljesen elromosodnak, és használhatatlanná válnak. Nagyváradon az egykori pénzügyi palota, vagy a premontrei főgimnázium helyzete a legbeszédesebb példája a hatóságok hozzáállásának.

Kiadták a jelszót: Restitutio in integrum – teljes visszaszolgáltatást!

Szilágyi Zsolt, a Néppárt országos alelnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke a témával kapcsolatosan kifejtette: az EU tagállamai közül Romániából érkezik a legtöbb ingatlan-visszaszolgáltatási per az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. Tőkés László ez ügyben felkereste a strasbourgi bíróság elnökét, Jean Paul Costat, aki ultimátumszerűen felszólította a román kormányt, hogy másfél éves határidővel rendezze a tulajdon-visszaszolgáltatások ügyét. Sajnálatos, hogy a határidő lejárta után sem került sor az eljárásjog és a törvények módosítására, hangzott el a sajtótájékoztatón. A jelenlegi törvénytervezettel kapcsolatosan Szilágyi úgy fogalmazott: a tervezet gyakorlatilag kisemmizné a tulajdonosokat, és a pereskedők ügyvédi költségeit sem fedezné az az összeg, amit visszaadnának. A politikus elmondta: „a néppárti megmozdulások azt az üzenetet közvetítik majd a hatóságok felé, hogy addig fogunk harcolni, amíg minden egyes elkobzott ingatlan vissza nem kerül eredeti tulajdonosához.”

Csomortányi István pártigazgató közölte: jövő héten megkezdi munkáját a Nagyváradi Magyar Utcanév Bizottság, mely első lépésként egy utcanév-jegyzék összeállítását tűzte ki célul. Ezt követően, a bizottság tagjai egy ütemezési tervet készítenek, konkrét lépésekben meghatározva azt, hogy milyen formában nyújtsák be az önkormányzathoz javaslataikat. A bizottságba egyébként meghívást kaptak a helyi civil szervezetek, történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői is, ez utóbbiak azonban válaszra sem méltatták a kezdeményezők megkeresését.

Csomortányi a nagyváradi Néppárt egy másik fontos kezdeményezéséről, a biharpüspöki terelőút helyzetéről is tájékoztatta a sajtó képviselőit. Mint mondotta, összesen ezerötszáz aláírást gyűjtöttek össze a városrész tehermentesítése érdekében, és változtattak a terv-dokumentáción is, hogy költséghatékonyabb legyen. Reményeik szerint ebben a formában sikerül meggyőzni a városvezetést a körgyűrű-szakasz megépítésének fontosságáról. A dokumentációt jövő héten terjesztik a városi elöljárók elé.   

A sajtótájékoztató végén Szilágyi Zsolt a 6-3-as alternatív küszöbről, és a közelgő parlamenti választásokról beszélt a sajtónak. Kijelentette: a választási törvény értelmében, megfelelő mozgósítással a Néppártnak van esélye arra, hogy bekerüljön Románia parlamentjében. Az is szóba került, hogy a Magyar Polgári Párt hétvégén szervezi meg országos kongresszusát, amely remélhetőleg pontot tesz a politikai szervezet „identitás-kereső időszakára”. Szilágyi hozzátette: Szász Jenő MPP-elnök a Nemzetstratégiai Intézet élére való kinevezésével megvalósulhat az erdélyi jobboldal – a csillag és a fenyő – összefogása. Elképzeléseik szerint a kongresszus után egyeztetésekre kerülhet sor a közösen támogatható –néppárti színekben induló – jelöltek személyét illetően.