Húszéves a Kolozsvári Nyilatkozat
Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküdtek fel az akkori egyetlen magyar érdekképviseleti szervezet tagjai az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére. A Kolozsvári Nyilatkozat egyhangú elfogadása és az eskütétel 20. évfordulója alkalmából, 2012. október 27-én az Erdélyi Magyar Néppárt politikatörténeti konferenciát szervezett a kincses városban.
A rendezvény végén a Néppárt szenátor- és képviselőjelöltjei megújították a két évtizeddel letett esküt, és egy új nyilatkozatot fogadtak el, amely az autonómia ügyének felvállalásán túl Románia modernizációs lehetőségeként a föderalizmust, a hagyományos régiók szövetségi rendszerét jelöli meg.
A konferencia keretében a jelen lévők az elmúlt két évtized fontosabb politikai eseményeit idézték fel, különös hangsúlyt fektetve az erdélyi magyar önrendelkezés kivívására irányuló, vagy azt akadályozó eseményekre.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a folytonosság jelentőségére hívta fel a figyelmet beszéde elején, mondván: ma is kötelező érvényű a Kolozsvári Nyilatkozat szelleme. A „hivatalos politikai kurzus opportunista képviselői” szerint a Nyilatkozatban foglalt célok nagyrészt megvalósultak, azonban mindenki tapasztalhatja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz – mutatott rá Tőkés László. Hozzáfűzte: az RMDSZ esküszegői elárulták mindazt, amire Kolozsváron felesküdtek, és felcserélték a nemzeti önrendelkezés ügyét a „kislépésekben araszolgató, opportunista kormánypolitikára”. A neptuni összeesküvés, amely vakvágányra tolta az autonómiatörekvéseinket, a Kolozsvári Nyilatkozat ellentétje – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő, aki arra szólította fel a parlamenti választásokon induló „neptuni árulókat”, hogy vonják vissza jelöltségüket.
Tőkés László az elmúlt húsz év érdekképviseletének hibáiról szólva a politikai asszimilációt, a „tájbasimuló helyzetpolitizálást” és a bármi áron való kormányzati szerepvállalást emelte ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt kötelessége az autonómia ügye, és a politikai önazonosság következetes képviselete, hangsúlyozta Tőkés László a gyökeres változások melletti kiállásra biztatva a néppártiakat. Hozzátette: hallja a pesszimista hangokat is, de az 1989-es események tapasztalata arra tanította: még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni igazunkat, és nyerhetünk, ha bízunk az isteni gondviselésben, valamint ha elegendő akarat van bennünk céljaink megvalósítására.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felidézte: a rendszerváltozás után három évbe telt, míg az erdélyi magyar politikában felálltak a frontvonalak. Egyesek a kisebbségi jogokban és a román közigazgatási rendszerbe való beépülésben gondolkodtak, és mások viszont úgy gondolták, hogy a jövőt nem szabad aprópénzre váltani, és az autonómia fontosságát hangsúlyozták. Ebben a kontextusban került sor a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadására, amely a nemzeti oldal zászlóbontását is jelentette, fogalmazott a Néppárt elnöke. Meggyőződése szerint a Néppárt legfontosabb feladata, hogy egyesítse az autonomista erőket, hiszen csak széleskörű összefogással sikerülhet céljainkat megvalósítani. Toró ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Néppárt kész bármikor tárgyalóasztalhoz ülni a másik két erdélyi magyar politikai erővel. A szórvány kérdését említve kifejtette: a néppártosok képesek a nemzetpolitikai szempontokat a pártpolitika elé helyezni, eleve úgy kezdték el tervezni a decemberi választásokon való indulást, hogy a szórványvidékeken nem indítanak képviselőjelölteket. A szórványmegyék szenátorjelöltjeit viszont bemutatták, őket azért kérték fel az indulásra, hogy megadják a szórványban élő szimpatizánsok számára a lehetőséget, hogy élve a választási jogukkal, kifejezhessék akaratukat.
Szilágyi Zsolt, a Néppárt alelnöke az erdélyi magyar politizálás nemzetközi vonatkozásait emelte ki beszédében. Rámutatott arra, hogy az erdélyi magyarság nem véres konfliktusok által próbálja kivívni önrendelkezését – mint ahogy egyes balkáni népek –, hanem békés, demokratikus úton. Fontos szerepet játszanak ebben a román-magyar kormányközi megbeszélések, amelyek nem valósulhatnak meg az erdélyi magyarok képviseletének részvétele nélkül. Szilágyi elmondta: számos lehetőséget elszalasztottunk, amikor is az erdélyi autonómiát nemzetközi szintekre emelhettük volna. „A nemzetközi jog azonban nem biztosít számunkra autonómiát, ameddig nem kérjük” – hangsúlyozta a néppárti elöljáró, aki szerint minden alkalmat meg kell ragadni annak érdekében, hogy mind idehaza, mind külföldön nyilvánvalóvá váljon az erdélyi magyarság autonómia-igénye. Ezt viszont mindannyian csak együttműködve tudjuk elérni, éppen ezért egyszerűen nem érti Kelemen Hunort, hogy miért zárkózik el a magyar-magyar párbeszédtől. Szilágyi – aki a Kolozsvári Nyilatkozat idején a legfiatalabb parlamenti képviselőnk volt – arra is felhívta a figyelmet: Erdély régió önkormányzatisága, illetve ezen belül a tömbmagyar vidékek autonómiája nem öncél, hanem megoldás, és a román államnak is érdeke. A román nemzetállam a több évtized alatt több problémát okozott az erdélyi magyarság számára, mint amennyit megoldott – szögezte le a Néppárt alelnöke, mindannyiunk számára áldásosabb lenne, ha ránk bíznánk sorsunk irányítását. Talán attól félnek, vetette fel, hogy kiderülhet: Székelyföld, illetve más autonóm régiók jobban tudják saját magukat adminisztrálni, mint ahogyan a korrupt, túlbürokratizált központosított államvezetés teszi. A sikeres európai példák legalábbis ezt mutatják, tette hozzá.
A konferencián részt vett Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára is, aki csatlakozva a Kolozsvári Nyilatkozat esküjéhez kijelentette: olyan fogadalom ez, amelyet meg lehet és meg is kell tartani. Az autonómia olyan közös Kárpát-medencei ügy, amelynek nem elválasztania, hanem összekötnie kellene az erdélyi magyar pártokat.
A Néppárt rendezvényén továbbá előadást tartott Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Borbély Zsolt, az EMNT alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője,Bakk Miklós politológus. Gál Kinga európai parlamenti képviselő videóüzenetben köszöntötte a megjelenteket.
Az esemény záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták Márton Áron szobrát a Szent Mihály-templom előtt.
