Páva Adorján jegyzete.

A Minden magyar veszít! életre keltett réme egy az egyben beleillik a soha nem lesznek magyar nyelvű felirataink, soha nem lesz magyar állami egyetemünk, soha nem lesz autonómiánk önsorvasztó gondolatsorába.

Hiába hangoztatta oly magabiztosan a helyhatósági választások után is az erdélyi magyar szavazatok nyolcvanegynéhány százalékát besöprő RMDSZ, hogy nincs ellenfele, hogy nincs szükség a mindenki számára tisztes feltételek mellett létrehozható összefogásra: úgy látszik, az EMNP által a köztudatba behozott alternatív választási küszöb kiverte a biztosítékot a szövetség felső vezetése körében.

Mással ugyanis nem magyarázható annak a negatív reklámkampánynak az elindítása, amely homlokegyenest szembemegy Kelemen Hunor korábbi kijelentéseivel. A szövetségi elnök még az önkormányzati megmérettetés előtt leszögezte, mélységesen elítéli a riválisok hasonló jellegű próbálkozásait, és pártja nem fog negatív kampányt folytatni. Szeptember végén Kelemen Hunor már úgy fogalmazott, az SZKT legyen az utolsó alkalom, amikor az RMDSZ a versenypártokkal foglalkozik. Egy hete pedig az RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön ezt mondta: „egy dolgot megígértem Toró T. Tibornak, hogy nem fogunk negatív kampányt folytatni”.

Már csak ezért is visszataszító az a fizetett politikai hirdetés, amely az EMNP „koppintására” reagál. Miközben a néppárt az RMDSZ korábbi, a Minden magyar számít! szlogenjét Minden magyar nyer!-re változtatva próbálja megfogni a választókat (az alternatív küszöb elérését, azaz legalább 6 képviselői és 3 szenátori mandátum megszerzését célul kitűzve), a szövetség fiatal vonala, a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagjai úgy gondolták, az lesz a leghatásosabb, ha a Miért piacra dobja az Erdélyi magyar blöff – Minden magyar veszít!, az EMNP félrevezet! változatot is.

Itt kell megemlíteni, hogy Kelemen Hunor szerint a 6:3-as eredmény elérése a kishitűek vágya. Mások viszont az egyelőre kicsik vagyunk, de igenis nagyra törünk bátor gondolatát olvassák ki a néppártosok üzenetéből, és ez bizony nyerő hozzáállást tükröz. Nem úgy, mint a Minden magyar veszít! életre keltett réme, amely egy az egyben beleillik a soha nem lesznek magyar nyelvű felirataink, soha nem lesz magyar állami egyetemünk, soha nem lesz autonómiánk önsorvasztó gondolatsorába.