A gyergyóditrói események ismét rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy a román politikai elit, valamint a román nyelvű média jelentős része az erdélyi magyar közösséggel szemben egyértelmű és folyamatos kettős mércét alkalmaz. A román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli hírverés ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.

Meggyőződésünk, hogy a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösség elmúlt 100 évben – de főként a rendszerváltás óta eltelt időszakban – a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye, és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé.  Épp ezért visszautasítjuk az erdélyi magyarság lejártatásának céljával zajló országos román médiakampány valamennyi vádját. A kettős beszéd alkalmazásának iskolapéldáját láthatjuk, hiszen éppen közösségünk az elszenvedője a száz éve töretlen román állami asszimilációs törekvéseknek, valamint az ezzel járó folyamatos és hátrányos megkülönböztetésnek, jogfosztásnak.

Emlékeztetünk: csak az elmúlt néhány napban számos egyértelműen magyarellenes megnyilatkozás látott napvilágot. Lia Olguța Vasilescu, a PSD magyargyűlölő politikusa, Craiova-i városfejlesztések kapcsán nyilatkozta: azt szeretné, ha a helyi vállalkozók döntő többségben helyi munkaerőt alkalmaznának, hiszen nem kívánatos, hogy a várost magyarul beszélő munkások lepjék el. Traian Băsescu, volt államelnök, jelenleg európai parlamenti képviselő pedig az erdélyi magyarokat nemes egyszerűséggel „komplexusos” közösségnek nevezte, olyanoknak, akik nem képesek elviselni más etnikumú személyeket környezetükben. Ezek mellett szintén botrányos és égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben, példának okáért, az úzvölgyi magyarverés és temetőgyalázás kapcsán a román állami hatóságok megtagadják a felelősségre vonást, Gyergyóditróban már több hatóság – ezek között az ügyészség is – hivatalból indított eljárást és nyomozást.

Asztalos Csabának távoznia kell az Országos Diszkriminációellenes Tanács éléről

Mindezek fényében különösen érthetetlennek és károsnak tartjuk az Országos Diszkriminációellenes Tanács által hivatalból kezdeményezett eljárását, hiszen azzal a magyar közösség megítélését csak tovább rontja.  Ehhez képest Asztalos Csabának, a testület elnökének – bravúros módon – a magyar kormányt is sikerült az ügybe belerángatnia azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette, a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja. Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás.  Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Asztalos Csaba sem Lia Olguța Vasilescu, sem pedig Traian Băsescu megnyilvánulásai után nem érezte szükségét annak, hogy hivatalból eljárást indítson, ugyanakkor az állami szintre emelkedett magyarellenességet sem tartotta fontosnak megemlíteni a román sajtóban. Következésképpen elvárjuk, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a lehető legrövidebb időn belül távozzon tisztségéből!

Szégyenletes, hogy egyes magyar politikusok is a ditróiakra támadtak

Szintén elfogadhatatlan, hogy miközben a székelység ellen zajló lejárató kampány kapcsán közösségünk védelme lett volna feladatuk, az RMDSZ szóvivője, Hegedűs Csilla, ahogyan pártjának két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Lóránt is, a román sajtóban szajkózott uszítástól és idegenellenességtől tartották fontosnak elhatárolódni.

Ugyanakkor az elmúlt száz esztendőben gyakorlattá vált, hogy akár az objektivitás, vagy a megfelelési kényszer okán, amennyiben magyar közéleti szereplő saját közösségére nézve akár csak részlegesen is elmarasztaló nyilatkozatot tett, azt a trianoni utódállamok politikusai sokszorosan használták fel ellenünk, miközben a viszonosság és a valóság jegyében soha egyetlen önkritikus nyilatkozat részükről nem hangzott el. Épp ezért tartjuk érthetetlennek Kelemen Hunor azon nyilatkozatát, melyekben a gyergyóditrói közösség egy részét felelősként jelöli meg a történtek miatt. Véleményünk szerint egy magyar politikus feladata, hogy minden körülmények között saját közösségét védje. A téma kapcsán véleményt formáló Markó Béla szintén a ditróiak egy részét okolja a kialakult helyzetért, ugyanakkor Magyarország részéről ijesztegetésnek, politikai sci-finek nevezi a migránsproblémát.

Beszédes és jellemző továbbá, hogy míg a gyergyóditrói lakosok falugyűlés keretében igyekezték orvosolni a kialakult helyzetet, addig – az egyébként mindenhol kényszeresen jelenlévő és a reflektorfényt kereső – Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke, fontosabbnak látta, hogy egy másik község disznótoros fesztiválján szerepeljen.

Végezetül egyértelművé tesszük: az Erdélyi Magyar Szövetség legfőbb célja, hogy olyan választott vezetőink legyenek, akik megalkuvás, a bukaresti politikusoknak való megfelelési kényszer és gyávaság nélkül képviselik a magyar emberek érdekeit.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke

és

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke