Három kisebbségjogi ügyben zajlott sajtótájékoztató január 16-án délben Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi irodájában, román és magyar nyelven. Elsőként Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke fejtette ki, hogy mindhárom eset demonstrálja, sőt tetézi azt a tapasztalatot, hogy Romániában folyamatosan sérülnek a nemzeti kisebbségek – különösen a legnagyobb létszámú magyar közösség – egyéni és kollektív jogai, valamint hogy a törvények betartása és betartatása esetleges. Különösen a többségi nemzet és az államalkotó kisebbség viszonylatában használt kettős mérce kérdőjelezi meg az EU- és NATO-tag Románia jogállamiságát. Konkrét esetekként az anyanyelven történő oktatás alapvető emberi jogának, valamint a nemzeti, közösségi jelképek szabad használata jogának nem biztosítása szolgált a mai tájékoztató témájául.

Kincses Előd ügyvéd vázolta a továbbiakban a tényállást: a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a védnökségével működő Erdélyi Magyar Néppárt a Korrupcióellenes Országos Ügyészségtől (DNA) bűnvádi eljárás indítását kérte a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) illetékesei, korábbi és mostani vezetői ellen, akik hivatali hatalmukkal folytatólagosan visszaélve és hivatali hatáskörüket folytatólagosan túllépve megakadályozzák a felsőoktatási intézetben tanuló magyar nemzetiségű diákok anyanyelvükön való képzését. Teszik ezt úgy, hogy noha az oktatási törvény egyértelműen biztosítja a teljes körű magyar nyelvű oktatást ezen a multikulturális egyetemen is, a jogszabálynak ellentmondó s ebből adódóan hatályon kívüli egyetemi chartára hivatkozva ezt csak az elméletre vonatkoztatják, a gyakorlati képzésre nem. Egyértelmű diszkriminációnak van kitéve a magyar tanuló ifjúság éppúgy, mint a szakembergárda, cél a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztása – mondta újságírói kérdésre az EMNP elnöke, míg a jogász az ebből adódó jogosulatlan előnyszerzést ecsetelte, ami felveti a korrupciógyanút. Kincses Előd elmondta: évek óta próbálják helyreállíttatni a törvényességet a MOGYE ügyében, de eddig mind a román igazságszolgáltatásnál, mind a diszkriminációellenes hatóságnál kudarcot vallottak, Szilágyi Zsolt pedig egyértelmű politikai felelősséget sejttetett a háttérben. Rámutatott: a parlamenti és kormányzati tényezőként negyedszázada „érdekeinket képviselő” RMDSZ semmit nem tett a legendás marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés megmentéséért, fejlesztéséért, sőt, esetenként kihátrált azok mögül is, akik próbáltak cselekedni.

A továbbiakban Tőkés László jogi képviselője tájékoztatta a médiát a nagyváradi EP-iroda erkélyére kitűzött és a helyi önkormányzat által megtámadott magyar közösségi szimbólumok ügyének állásáról. A székely zászló levételét előíró közigazgatási intézkedés jogerőre emelkedett, Romániában már nincsenek jogorvoslati lehetőségek, ezért az EP-képviselő az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi magas instancia rendkívül túlterhelt, ennek ellenére befogadta és tárgyalásra alkalmasnak találta a múlt esztendő végén a keresetet – jelentette Kincse Előd.

Alapfokon a partiumi zászlót is reklámhordozónak és ebből adódóan kifüggesztését engedélykötelesnek ítélte a román bíróság, Tőkés László fellebbezését ma tárgyalta a Bihar Megyei Törvényszék, ítélethirdetés január 30-án várható. Kincses doktor döbbenetének adott hangot, amiért ebben a perben szóról szóra ugyanazokkal a képtelen minősítésekkel illetik a partiumi zászlót mint közösségi jelképet, amelyekkel az előzőekben a székely zászlót, sőt a peranyagban össze is tévesztik a kettőt. Erre sietett rámutatni a tárgyaláson, és azt is felhozta, hogy az utóbbi időben több, a székely és más lobogók szabad használatát jogszerűnek nyilvánító ítélet született különböző romániai instanciákon.