Szeptember 10-én sajtótájékoztatót tartott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a következő témákban:
1. az októberi marosvásárhelyi előválasztás és az ezzel járó közös protokollum aláírása;
2. az Európát foglalkoztató migráns kérdés;
3. kiegészítési javaslat az 1996-ban, Temesváron kelt magyar-román alapszerződéshez
Az eseményre a Néppárt kolozsvári székhelyén került sor.

Marosvásárhelyi előválasztások

A marosvásárhelyi közös jelöltállítással kapcsolatosan a legutóbbi marosvásárhelyi egyeztetésen, illetve a két héttel ezelőtti Kelemen Hunorhoz intézett levélben is, az EMNP arra kérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy az erre vonatkozó megállapodásokat szentesítsék egy olyan protokollumban, amely garanciát biztosít a közös – a három magyar párt választási koalíciójának színében induló – jelölttel kapcsolatos megállapodásokat illetően. Mivel Kelemen eddig figyelmen kívül hagyta a Szilágyi Zsolt által neki címzett levelet, a Néppárt elnöke úgy véli, az RMDSZ országos vezetése nem viseltetik kellő felelősséggel az ügy iránt. A választópolgároknak biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy a szövetség tiszteletben tartja mindvégig a közös jelölttel kapcsolatos egyezséget és nem akarja kisajátítani és saját pártjelképe alatt indítani az előválasztáson győztes jelöltet.

A migráns-kérdés okozta intézményes európai válság kezelése

A migránskérdéssel kapcsolatban Szilágyi Zsolt kifejtette: a kialakult helyzet olyan lépésekre kényszerítheti az európai országokat, amelyekkel elejét kell hogy vegyék a kontinens felekezeti, nyelvi és kulturális arányainak megváltozásának. A járványügyi problémák felett pedig egyszerűen elsiklik az unió, holott egyre több tagországból jönnek az erre vonatkozó visszajelzések. Brüsszelnek jelenleg nincs egyértelmű migráns politikája, csak elméleti, mi több, kísérleti megoldásokat javasol, amely a gyakorlattól, illetve a valóságtól teljesen elszakadva közelíti meg a kérdést. A kvótarendszerben gondolkodás nem megoldás, mivel a menekültek száma napról napra több ezres arányokban változik. Ennek megfelelően az európai országokra szabott kvóta sem maradhat változatlan. A fent említett arányok kibillenésének tudatában a Néppárt álláspontja az, hogy Európa az európaiaké, Erdély pedig az erdélyieké kell maradjon. A Visegrádi Csoport tagjainak egymással való szolidarizálása pedig alapja lehet egy olyan magyar-román együttműködési tengelynek, amely sok kérdésben, többek között a migráns kérdés elbírálásában is közelebb hozhatja egymáshoz a két országot.

Román-magyar alapszerződés módosítása

A harmadik téma lényege, hogy a román-magyar alapszerződés mellékletében foglalt nemzetközi dokumentumok sora bővüljön két, azóta megszületett és a nemzeti közösségek ügyének pozitív rendezése szempontjából rendkívül pozitív határozattal, tételesen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott, az ún. Gross-jelentésen alapuló 1334/2003 számú határozatával, valamint az ún. Kalmár-jelentésen alapuló 1985/2014 számú határozatával. Ezen ET-határozatok alapszerződés általi érvényesítése megalapozná az erdélyi magyar nemzeti közösség által megoldásként tételezett autonómiák közjogi rendszerének kialakítását és beépítését Románia belső jogrendjébe, amelyre a Néppárt az Alapszerződés 15. cikkelyének szövegszerű kiegészítésére is javaslatot fogalmazott meg Bogdan Aurescu román külügyminiszterhez címzett levelében.

Ugyanakkor bizalomerősítő jelentőséggel bírna, ha az Alapszerződés szövegéből kikerülne az – az erdélyi magyarok számára megalázó és a román nemzetpolitikát negatívan minősítő – lábjegyzet, amely az ET 1201/ 1993 határozatát értelmezi egyoldalúan. „Ezzel az idejét múlta állásponttal, amely tagadja a közösségi jogok és a sajátos jogállású regionális közigazgatási autonómiák létjogosultságát, nem lehet stabilitást és békét teremteni térségünkben, már pedig most erre sokkal inkább szükség van, mint valaha” – mondta Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke.