Klaus Johannis államfő, élve alkotmányos jogával, kihirdetés helyett visszaküldte a parlamentbe újratárgyalásra az erdőgazdálkodási törvénykönyv módosításáról szóló törvényt. Ez idáig rendben van, az indoklás viszont ellentmondásos reakciókat váltott ki bizonyos politikai és civil körökben egyaránt. Nevezetesen az államelnök azokat a cikkelyeket kifogásolta, amelyek megakadályoznák, hogy egy adott cég vagy cégcsoport monopol-helyzetet alakíthasson ki a favásárlás során, sőt, azt is előírják, hogy a helyi fafeldolgozók és bútortermelők elővásárlási joggal rendelkeznének a fa eladásánál. Mindezt hivatkozva az Európai Unió közös piaci versenyszabályainak megsértésére.

Székelyföldi fafeldolgozó vállalkozások vezetői, érdekképviseleti- és civil szervezetek képviselői mellett az elmúlt időkben az Erdélyi Magyar Néppárt is felemelte szavát a Schweighoffer osztrák mamut fafeldolgozó székelyföldi térhódítása ellen, amelyre a rétyi, kétséges jogszabály-betartások közepette felépített óriás feldolgozó üzem adott alapot. Az üzem még nem működik, de a helyi fafeldolgozók és bútorkészítők tevékenysége egész Székelyföld területén már kezdett ellehetetlenülni az alapanyag hiánya, illetve a kialakult magas felvásárlási ár miatt. Ilyen szempontból az erdőgazdálkodási törvénykönyv mostani módosításai pozitívnak tekinthetők, még ha - szakemberek szerint – az egyes részletek megfogalmazásában akadna még javítanivaló.

Jóhiszemű megközelítésben az államfő „hivatalosan levédte magát” az Európai Unió előtt, szóvá téve a kifogásokat az államelnöki tisztség alkotmányos keretei között (egy alkalommal ugyan visszaküldheti a törvényt újratárgyalásra, másodszor azonban ki kell hirdetnie a parlament által elfogadott formában), lehetőséget teremtve ugyanakkor a jogalkotónak a jogszabály tökéletesítésére. Ha ez így lenne, akkor üdvözlendő a taktikázás, és a helyi érdek érvényesítése győzedelmeskedhet.

Az utóbbi napok megszólalásai – elsősorban a Schweighofer cég feltételezett lobbijának köszönhetően – azonban inkább külföldi multi cégek monopol-helyzetének erősítését látják a törvény visszaküldése mögött, ami a helyi kis- és közepes vállalkozók gazdasági érdekeit és fejlődési lehetőségeit akár végérvényesen keresztülhúzhatja.

Az Erdélyi Magyar Néppárt ezúton felelős hozzáállásra szólítja a román parlament tagjait és arra kéri őket, ne engedjenek sem az államelnöki hivatal mondvacsinált versenysértő aggodalmainak, sem a multinacionális cégek lobbistái által kifejtett nyomásnak, és erősítsék meg ismételten a szerves fejlődés, illetve gazdasági növekedés alapját képező hazai kis- és középvállalkozások – közöttük az erdélyi fafeldolgozók – természetes érdekeit védő törvényi rendelkezéseket.

Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében

Zakariás Zoltán alelnök