Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Nagyváradon
Az Erdély Magyar Néppárt szervezésében idén is megemlékezett Nagyvárad magyarsága az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A Szent László téren, a Polgármesteri Hivatal épülete előtt, összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt.
Az ünnepi programot Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnökének üdvözlő beszéde nyitotta meg, majd a Nagyváradi Asszonykórus fellépése teremtett igazán ünnepélyes, alkalomhoz illő hangulatot. A megemlékezés főszónokaként Csomortányi István, a Néppárt elnöke, párhuzamot vont a 20. század legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és korunk szélsőséges liberalizmusa között. „Mi tudjuk mit jelentett a Tanácsköztársaság, ennek következménye, Trianon, tudjuk mi volt 1945 után a kollektivizálás, a Gulág és a Duna-csatorna. Nekünk nem kell leckét adjanak a nyugatiak abból, hogy mit jelent a diktatúra, és mit jelent a szabadság” – mondta Csomortányi István. A párt elnöke kifejtette: igazi csoda, hogy a trianoni diktátum által szétszakított magyarság 1956-ot is egységesen élte meg. „Tartozunk azzal a kor hőseinek, hogy emlékezünk rájuk, és fejet hajtunk kiállásuk, példamutatásuk előtt. 1956-ban a magyarság példátlan erőfeszítéssel állt ki szabadsága mellett, ezért nem tehetjük meg, hogy nem adózunk tisztelettel a hősi kiállás előtt. Annál is inkább így van ez, mert ma éppen azok törnek szabadságunkra, akik megpróbálják relativizálni a 20. század legvéresebb ideológiájának bűntetteit. Az a nyugat próbál ma kioktatni minket demokráciából, amely 1956-ban tétlenül nézte, hogy a kommunista Szovjetunió kivérezteti a magyar nemzetet. Nem felejtjük el, hogy nem érkezett segítség, sőt még azokat is megakadályozták a segítségnyújtásban, akik valóban segíteni akartak” – mondta Csomortányi. A pártelnök rávilágított: szimbolikus helyszínről, a kommunista rombolástól megóvott Szent László templomtól, a mai magyar élet egyik szellemi központjáig, a Partiumi Keresztény Egyetemig vonul majd az ünneplő tömeg, fáklyákkal a kézben kifejezve a magyarság egységét. „A mai nemzedék feladata nem a fegyveres harc, hanem az itthon maradás, gyökereink, kultúránk, anyanyelvünk megóvása azáltal, hogy jövőt teremtünk magunknak falvainkban, városainkban, és nemet mondunk a kivándorlásra, a nyugati műanyag társadalmakba való beolvadásra” – jelentette ki Csomortányi.
Az ünnepi beszédet követően Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke szavalta el Bartis Ferenc Utószó című versét, majd a Váradi Dalnokok férfikórusa adott elő lelkesítő, forradalmi dalokat, ezt követően pedig a résztvevők az időközben meggyújtott fáklyák fényében átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem udvarára, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom emléktábláját, majd az ünnepség nemzeti imánk eléneklésével ért véget.