A szociális jelleget és a szolidaritást tenné alapelvvé a készülő egészségügyi törvényben dr. Szabó Soós Klára. A Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke egy múlt heti megbeszélésen ismertette javaslatait az új egészségügyi tárcavezetővel.

Méltányos és megfizethető egészségügyi rendszer létrehozása érdekében dolgozott ki javaslatcsomagot az új egészségügyi törvénytervezethez dr. Szabó Soós Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke, és folytatott arról megbeszélést Bukarestben Vasile Cepoi egészségügyi miniszterrel. A múlt heti találkozón egyelőre elvi és formai kérdésekben mondták el javaslataikat az orvosok képviselői, a hét folyamán viszont az elhangzott javaslatok írásos formát is öltenek.

A közvitára bocsátott törvénytervezetből, amint azt dr. Szabó Soós Klára keddi csíkszeredai sajtótájékoztatóján nehezményezte, eltűnt a szociális jelleg, egyik javaslata pedig éppen ennek orvoslására vonatkozott. „Egy kötelező egészségügyi biztosítónak meg kell őriznie szociális jellegét és a szolidaritásra kell épülnie: a nagyobb jövedelműek szolidaritást kell vállaljanak a kisebb jövedelmű betegekkel – fogalmazott dr. Szabó Soós Klára. Mint hangsúlyozta, egy méltányos egészségügyi rendszert szeretne, amelyben a kötelező egészségbiztosítás címén befizetett összegek felhasználása is áttekinthető, azt ugyanis jelenleg nem lehet nyomon követni. Véleménye szerint a sokat hangoztatott reformnak azt kellene jelentenie, hogy az állampolgárok minél könnyebben és méltányos anyagi áldozattal vehessék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

A családorvos ugyanakkor a kötelező biztosítási rendszernek a törvénytervezetben foglaltak által lehetővé tett privatizációját sem tartja jó kezdeményezésnek, meglátása szerint ugyanis annak állami felügyelet alatt kell működnie. „A kiegészítő biztosításokon kívül a kötelező biztosítási alapcsomag továbbra is állami felügyelet alatt kellene, hogy maradjon, és nem szabad azt profitorientálttá tenni. Szegény az ország, kevés a pénz, és ha a biztosítók még profitra is hajtanak, mi marad az állampolgárnak?” – tette fel a kérdést a megyei elnök, aki az Országos Biztosítópénztár vezetőtanácsába a politikum helyett a civil szférának engedne nagyobb teret, szemben a törvénytervezetben foglaltakkal.

A dokumentum a közkórházak magánosítását is lehetővé teszi, ezzel kapcsolatban dr. Szabó Soós azt javasolja, ne legyen lehetséges ezeknek az egészségügyi intézményeknek kereskedelmi társasággá történő alakulása. „Ha pedig alapítvánnyá válnak, az olyan garanciák mellett történjék, hogy ha az alapítványt majd fel is számolják, a kórházi vagyon továbbra is a közösség tulajdonában maradjon” – mondta az elnök, hozzátéve, az elmúlt 22 év alatt a magánosítás aligha szolgálta a köz javát, „és nem szeretném, ha az a lakosságot ismét hátrányos helyzetbe hozná”.