A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján Nyolc szék vagy három megye? címmel szerveztek vitát Székelyföld autonómiatervezetéről. A beszélgetésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Sánta Imre parlamenti tanácsadó, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Kozán István, a Csíki Hírlap főszerkesztője, a vita moderátora. Az Erdélyi Magyar Néppártot Bálint József, a Néppárt Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke képviselte, aki elmondta: a párt számára nem létezik kétfajta autonómiatervezet, kizárólag az, amelyet már a közösség elfogadott és kiáll mellette.

Mint ismeretes, több autonómiatervezet létezett és létezik jelenleg is, azonban a januári, autonómiaelképzeléseket összegző közös, hárompárti nyilatkozat a történelmi Székelyföld határait veszi alapul, valamint kimondja a Partium, mint történelmi régió kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, valamint az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését, mint célt is.  

„Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulását annak köszönheti, hogy az autonómiával kapcsolatos bizonyos vállalt kötelezettségek nem jutottak sikerre” – szólalt fel Bálint József. A néppárti politikus elmondása szerint az autonómia ügyében szükség volt konszenzusos megállapodásra a három párt között, azonban vitatható, hogy mikor időszerű az önrendelkezés kivívása, valamint melyek lehetnek annak konkrét lépései. „Fontos megértetnünk magunkat a románokkal is. Párbeszédet kell folytatnunk, hisz nagyobb hozadéka van fele annyi románt megszólítani, mint mindig ugyanazoknak a társainknak elmondani elképzeléseinket” – hangsúlyozta a néppárti politikus. Az Országos Önkormányzati tanács elnöke elmondta: tudjuk, hogy a demokrácia a többség akaratát jelenti, éppen ezért úgy a székely közösségünkön belül, mint a többség irányában is ismertetni kell az autonómiaelképzeléseket. „Nem tudjuk az autonómia ügyét megoldani csak konferenciákkal, beszélgetésekkel. A dolgozó, itt élő magyar és román emberekhez kell elmenni, hiszen akárcsak az olvasás, az autonómia ügye is lehetetlen a <<betűk>>, a részletek és elképzelések ismerete nélkül” – jelentette ki a politikus. Bálint József egyetértett azzal, hogy a románság körében is vannak olyanok, akik teljes mértékben ellenzik az autonómiát, azonban azt a szűk réteget kell megkeresni a többség körében, amely megérti és látja a székely önrendelkezés előnyeit, valamint van hangsúlyos szava van a román társadalomban. „Mi a román közösségtől csak azt a lehetőséget akarjuk elvenni, hogy ne számoljon fel és ne asszimiláljon minket” – zárta gondolatait Bálint.