Beke István és Szőcs Zoltán egy éve töltik börtönbüntetésüket. Ebben az időszakban Tőkés László mellett több politikus is meglátogatta a terrorizmus vádjával elítélt két fiatalt. Ítéletük kapcsán Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Bajkai István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, Fejér László Ödön, az RMDSZ szenátora, és Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselője beszélgetett a tusványosi Kós Károly Sátorban.

Tőke Ervin elmondta: Beke István és Szőcs Zoltán jelenleg is nem megfelelő higiéniájú cellában vannak, véleménye szerint pedig politikai nyomásgyakorlással kell hatást gyakorolni ahhoz, hogy az elítéltek életkörülményeit jobbá tegyék.

Fejér László Ödön elmondta: azt kell vállalnunk, hogy előbbre hozzuk az elítéltek szabadlábra helyezését. A politikus hozzátette: minden törvényes lehetőséggel élni fognak, hogy ez mielőbb megtörténjen. A jogállamiságról elmondta, a multikulturalizmus terén csak kirakat-intézkedések vannak az országban, ami a román politikai elit akut jellemzője. „Romániában van egy olyan háttérhatalom, aminek az az érdeke, hogy Romániát csak románok lakják” – mondta Fejér. Hozzátette, jövő tavasszal fogják kérvényezni, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a büntetés teljes letöltésének ideje előtt helyezzék szabadlábra.

Bajkai István az ötvenes évekre jellemző stílusban megfogalmazott periratnak nevezte a nem valós tényekre alapuló vádakat, a Beke és Szőcs esetében hozott ítélet pedig politikai jellegű.  Ebben a konkrét ügyben a politika irányítja az igazságszolgáltatást, ami egyfajta üzenet a székelyeknek, hogy ne törekedjenek az autonómia kiharcolására.  A román jogrendszer és állami jogi gondolkodás nem érte el a huszadik századi, jelenkori szintet, ennél fogva pedig Románia nem tekinthető jogállamnak.  Kérdéses, hogy miért nem tartották be az alapvető emberi jogokat, amiért az emberi jogok betartásért és ellenőrzéséért felelős intézmények is hibásak. Ennek az is az oka, hogy ennek mérésére nincs egységes módszer. „Ez nem egyszerű kettős mérce, hanem politikai eszköz, de amíg nincs emberi jogi mérce, addig senki nem aludhat nyugodtan. Ezek nem elszigetelt jelensége, hanem annak a megnyilvánulása, ami a román állam eszméjéből fakad” – mondta Bajkai. Szerinte a románságnak fel kell ismernie, hogy a magyarsággal való együttélés ténykérdés, és ezt tudomásul kell vennie.

Lomnici Zoltán szerint a nagy kérdés, hogy ezek a fiatalok valóban elkövettek-e olyan bűncselekményt, amivel megvádolták őket? A Romániában élő magyarokra, mint nemzetbiztonsági tényezőre tekintenek, ezért a magyarok irányába a román hatalom néha ilyen drasztikus módon is igyekszik példát statuálni. Ez egy politikai üzenet egy kényes európai helyzetben, amikor a magyar-román együttműködésre szükség van. „Nem zárhatnak be ártatlan embereket azért, mert az Isten magyarnak teremtett őket, és ehhez ragaszkodnak. Arra jutottunk, hogy érzelmi alapon nem kezelhetőek az ilyen esetek, mert nem vezetnek eredményre. Ebben az esetben a jogi ellentmondásokra kell hivatkozni” – vélekedett Lomnici Zoltán.

Kulcsár-Terza József elmondta, már önmagában az is abszurd, hogy ezek a történések téma szintjén is felmerülnek.  Úgy véli, az ügy mellett nem állt ki megfelelő módon a magyarság, az ítélethozatalig eltelt időszakban egyre kevesebb tiltakozó maradt, aki hangot adott az elégedetlenségének. „Minden magyarért ki kell állnunk az egész Kárpát-medencében, ezért vagyunk egy nemzet” – mondta Kulcsár- Terza József, aki 17 alkalommal látogatta meg az elítélteket.

A beszélgetésen Bekes István felesége, Beke Csilla, is felszólalt, aki elmondta, június 20-án született olyan döntés, hogy a két magyar fiatal ítéletében hozott jogi besorolás alkotmányellenes. Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor, a beszélgetés végén elmondta, a börtönben is megkülönböztetik testvérét és sorstársát, nem engedik őket dolgozni és minden esetben kevesebb a privilégiumuk, mint a többi fogvatartottnak.