Semmibe vették a Vajdaság évszázados hagyományait, így kommentálják Újvidéken a tartományi hatásköri törvény rendelkezéseit megsemmisítő alkotmánybírósági döntést. A Magyar Nemzeti Tanács jogosítványai nem kerültek veszélybe, mivel ezekre más törvények vonatkoznak, mint a most megsemmisítettek.

Alaposan felkavarta a kedélyeket a Vajdaságban a szerb alkotmánybíróság döntése, amely alkotmányellenesnek minősíti a tartományi autonómia hatásköreiről szóló törvény 22 rendelkezését. Bojan Pajtic tartományi kormányfő úgy látja, hogy inkább politikai, mintsem jogi lépésről van szó, és az sem véletlen, hogy a döntést a kormányválasztás napján tették közzé: így akarták meghiúsítani a belgrádi hatalmi képlettől eltérő vajdasági kormány hivatalba lépését. Pásztor István (VMSZ) házelnök szerint az Alkotmánybíróság döntése csakis autonómiaellenesnek értékelhető, és kétségkívül összetettebbé teszi a politikai helyzetet. A Vajdaság számára például elfogadhatatlan, hogy nem lehet irodája Brüsszelben, miközben több szerbiai város is megnyitotta már ottani képviseletét, hangoztatta a magyar vezető.

Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) vezetője nem kevesebbet állít, mint hogy „Szerbia retrográd erői anticivilizációs támadást indítottak a tartomány ellen”, az Alkotmánybíróság pedig jellemzően akkor látott munkához, amikor a nacionalista Tomislav Nikolicot elnökké választották, majd Belgrádban létrejött a vörös-fekete kormánykoalíció. Jovan Komsic ismert Újvidék-elemző szerint az alkotmány ilyen értelmezésével elvitatják a Vajdaság sok évszázados történelmét, hagyományait és önazonosságát. Felháborítónak tartja, hogy a jövőben a tartományi hatalom nem finanszírozhatja a vajdasági tudományos akadémiát.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyancsak úgy látja, hogy az Alkotmánybíróság nagyon restriktíven értelmezte az alaptörvényt, és inkább a centralizáció, mintsem a decentralizáció javára döntött. A MNT hatáskörei azonban nem csorbulnak, ezekre más törvények vonatkoznak, mint amelyeket most megsemmisítettek.