Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, a legutóbbi bukaresti törvénymódosításokról, s ezek Bihar megyét érintő vonatkozásairól tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon.

„Egy sor olyan törvénytervezet és kormányrendelet látott napvilágot 2017-ben, amelyek hatásai mind a mai napig nem egyértelműek, a képviselők pedig csak átláthatatlanul számolnak be arról, hogy mit művelnek a bukaresti törvényhozásban” – hangsúlyozta Csomortányi István. A politikus elmondta: a 2018-ban várható adóemelések többféle drágulást is eredményeznek majd, ezek pedig a munkavállalók és a munkáltatók számára is kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremtenek. „A 153/2017-es törvény alapján a közalkalmazotti bértábla módosítása az önkormányzati felső vezetők bérének több mint 50%-os emelkedését jelentette, ők pedig – a törvényre hivatkozva – a bértábla kötelező elfogadásával védekeztek” – emelte ki Csomortányi, majd hozzátette: egy 3000-es lélekszámú község esetében a polgármester így több mint 5000 lej fizetést kap havonta, ami mellé juttatások és bónuszok is járhatnak, s ez a bihari átlagbérnek közel három, esetleg négyszeresét is jelenti. Mivel a kormány ezen összegek biztosításához nem rendelt plusz forrásokat, így az önkormányzatok esetében minden község saját maga kell kigazdálkodja ezt a plusz összeget. (Egy említett lélekszámú község esetében ez akár 100 000 eurós többletköltséget is jelenthet évente.) „Egy négy éves ciklus alatt, ez az összeg négy óvoda felépítésére adhatna lehetőséget” – hívta fel a figyelmet a Néppárt Bihar megyei elnöke. „Olguța Vasilescu szakminiszter azt nyilatkozta, hogy az önkormányzatok megoldják majd maguktól a plusz költségeket. Az eltelt időben mégis több alkalommal értesültünk arról, hogy épp e rendelkezés miatt az önkormányzatok kezdenek csődbe menni. Arra számíthatunk, hogy 2018-ban megemelkedik az ingatlanadó, amely így a legegyszerűbb formája lesz a pénzbehajtásnak és a plusz polgármesteri fizetések kitermelésének” – mondta a politikus.  

A törvénymódosítások rendjén a PSD-ALDE kormány a részmunkaidős alkalmazottak és a teljes munkaidőben dolgozók után ugyanakkora mértékű járulék befizetését szavazta meg, amely júniusban lépett hatályba. Ennek következtében a munkaadó az államnak egy két órás részmunkaidő esetében 250 lejjel többet kell befizessen, így a fizetés összegével szinte megegyező összegbe kerül a plusz adó, ami több részmunkaidős szerződés felbontásához vezetett már a korábbiakban is. „Mindemellett a kormány egy nyugdíjemelési és korai nyugdíjaztatási hullámot is elindított a belügyminisztériumi alkalmazottak körében, emiatt pedig több belügyben dolgozó alkalmazott ment nyugdíjba, hogy a megemelt nyugdíjához jusson” – folytatta Csomortányi István. Az adótörvény-módosítás kapcsán elmondta: 2018-tól a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékok kifizetését, amelyet gyakorlatban a munkaadó fog befizetni. Ennek értelmében egy minimálbéres összeg esetében az 1450 lejes bruttónál 1065 lejt kap a munkavállaló nettó összegben, ám a társadalombiztosítási adó befizetése miatt körülbelül 800 lejre csökken a nettó bér. Jelenleg Romániában a bruttó bér része a személyi jövedelemadó is (16%-ban), amelynek egy részét eddig az önkormányzatok kapták meg a bukaresti költségvetésből, így fedezve saját fejlesztéseiket. A „fiskális forradalom” következtében azonban a személyi jövedelemadót 10%-ra akarják csökkenteni. „Azt hazudják, hogy Románia vonzóbb célterülete lehet a befektetőknek, ha az egyik legkisebb személyi jövedelemadóval rendelkezik Európában. Csakhogy a jövedelemadó csökkenése nagymértékben csak papíron történik meg” – tájékoztatott Csomortányi. Elmondta: jelenleg a szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkaadók nem fogják olyan mértékben emelni a bruttó béreket, hogy az eddig meglevő nettó összeget mindenki hazavihesse 2018 januárja után is, emiatt, ha nekik lesz igazuk, a személyi jövedelemadónak az értéke is csökkeni fog, így csökken az az összeg is, ami az önkormányzatokhoz visszakerül: Várad esetében ez 10 millió eurós kiesést jelenthet a jövőben.

„Totális a káosz, és ebben a burkolt centralizációban azokat az adónemeket csökkentik, amelyekből az önkormányzatok részesülnek, semmi egyebet nem téve így, minthogy Bukarest számára visszatartják az önkormányzatokat megillető összegeket”- hangsúlyozta a néppárti politikus. „Miközben mi folyamatosan arról beszélünk, hogy több szabadságot kell adni az önkormányzatoknak és a helyi autonómiát biztosítani kell, tökéletesen az ellenkezője történik” – mondta Csomortányi. „A magyar közösség számára az új adótörvény semmilyen előnnyel nem bír, a megválasztott magyar képviselők pedig az összes felsorolt rendelkezéshez vagy a szavazatukat adták, vagy némán asszisztáltak hozzájuk. Miért támogatnak a kormányban levő magyar képviselők egy olyan kormányt, külső koalíciós partnerként, akik nemmel szavaznak a március 15-i ünnepnapra, akik nem viszik át sem a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét, sem pedig a nyelvhasználati küszöbnek 20-ról 15%-ra való csökkentését?” – tette fel a kérdést Csomortányi. A RMDSZ törvényjavaslatai kapcsán elmondta: a magyar közösségnek nincs haszna abból, ha az RMDSZ a börtönbüntetések enyhítése kapcsán szólal fel és javasol újabb törvényeket, hisz az lett volna a részükről várható minimum, ha nem bújnak ki a felelősség alól, és nem tartózkodnak a bizalmatlansági indítvány megszavazása kapcsán. „Mi, Bihar megyéből, a magunk részéről azzal az elvárással fordulunk a bihari származású képviselők irányába, hogy a jövőben ne támogassák, a bűnözök szabadlábra helyezését, és ne pártoljanak egy olyan kormányt, amely sorozatban dönt ellenünk, akár gazdasági, akár kisebbségjogi ügyekben” – zárta sajtótájékoztatóját Csomortányi István.