A budapesti Várkert Bazárban tartották a Magyar Állandó Értekezlet 18. plenáris ülését. Az eseményen jelen volt és felszólalt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke, a Néppárt képviseletében pedig jelen volt továbbá Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Szilágyi Zsolt, a Néppárt Külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, valamint Mátis Jenő, a Néppárt Gazdasági kabinetjének vezetője.

A tanácskozáson a magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Bevezető előadásában a kormányfő rámutatott, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban. Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is. A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

Felszólalásában Csomortányi István rögzítette: az etnikai alapú szavazás olyan erdélyi magyar érték, mely az elmúlt 30 év viszontagságai és veszteségei között sem sérült helyrehozhatatlan mértékben, napjainkban azonban három irányból is súlyos támadások érik. „Egy szélsőliberális momentumos politikus, eddig példátlan módon, a közelmúltban nyíltan kampányolt egy román választási szövetség – az USR—PLUS – mellett Erdélyben. De ugyanígy veszélyt jelent az etnikai alapú szavazásra a tény, hogy az erdélyi magyarok számára elfogadható üzeneteket megfogalmazó új típusú kommunikációval jelentkeztek a román pártok, valamint komoly veszélyforrást jelent az erdélyi magyar politikában egyesek részéről tapasztalható közéleti monopóliumépítés két évtizedes gyakorlata” – jelentette ki Csomortányi. A pártelnök hozzátette: a legutóbbi romániai választások is jól mutatják, hogy az erdélyi magyar szavazótábor lemorzsolódásának folyamata a felvidékihez hasonló körülmények között már zajlik. „Épp ezért számunkra az erdélyi magyar politikai pluralizmus nem csupán érték, hanem maga a megoldás, hiszen ez biztosíthatja, hogy a létező véleménykülönbségek ellenére is, minden erdélyi választó megtalálhatja a számára elfogadható magyar képviseletet” – hangsúlyozta Csomortányi.

Az előző napi Magyar Diaszpóra Tanács ülésére visszautalva, ahol Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a külhoni magyar állampolgárok száma világszerte mára már meghaladta az 1.100.000 főt, Csomortányi István rámutatott: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózata, valamint a Néppárt önkéntesei az elmúlt években e létszámot alkotók több mint negyedét segítették a magyar állampolgárság megszerzésében.

A Néppárt elnökének részéről elhangzott: kívánatos helyzet, hogy az erdélyi magyar politikai erők akár egymás érdekeiért kiállva is segítsék egymás munkáját, feladatköreiknek bővülését. „Mi mindenkor kiállunk azért, hogy egy másik erdélyi magyar politikai vagy közéleti szervezet feladatköreit ne csorbítsák, s ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy létezik olyan politikai erő, mely azért lobbizik, hogy társait bizonyos feladatokból kiszorítsa, például ahogyan ez történt az erdélyi falugazdász hálózat esetében” – mondta Csomortányi.

Felszólalása zárásaként a Néppárt elnöke bejelentette: jó úton haladnak a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalások, s a cél a két szervezet lehető legszorosabb együttműködésének elérése, mely alapja lehet annak az új magyar egységnek, amely képes lesz biztosítani az erdélyi magyar érdekképviselet fennmaradását.