Agrárpolitikai témájú kerekasztal-beszélgetést szerveztek a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján a Wekerle-Mikó Sátorban. A 2020—2027-es időszakra kitűzött európai költségvetéstervezet és a Közös Agrárpolitika (KAP) előnyeit és hátrányait tárgyaló beszélgetésen Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) elnöke is előadó volt – kijelentve: a jelenlegi KAP-tervezet többet vár el annál, mint amennyit nyújthatna az erdélyi magyar gazdáknak.

A beszélgetésen jelen volt továbbá Jakab István (alelnök, Országgyűlés; elnök, Magosz), Kis Miklós Zsolt (vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Agrárminisztérium), Éder Tamás (élelmiszeriparért felelős alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Süle Katalin (Zala megyei elnök, országos elnökségi szóvivő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) és Papp Gergely (szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) is.

Az Európai Bizottság június 1-jén mutatta be Brüsszelben a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezetét. A készülő szabályozás több szabadkezet ad az európai tagállamoknak, viszont a tagországoknak stratégiai tervet kell majd készíteniük a szükséges források lehívásához – a rendeletben meghatározott kilenc, uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés érdekében. Az új KAP növeli az adminisztratív teendőket és temérdek elvárást állít a gazdákkal és az agrárvállalkozókkal szemeben. Jelenleg az Európai Unió 27 tagállamának képviselői azért lobbiznak, hogy legalább szinten tartsák az agrárpolitikára szánt összegeket.

Az új KAP-tervezet egy sokkal kisebb hátizsákba, sokkal több elvárást akar belezsúfolni: megszigorítja a környezetvédelmi előírásokat, kötelezi a vegyszerfelhasználás csökkentését, és elvárja, hogy a gazdák a klímaváltozás miatt úgy dolgozzanak, hogy a használt technológiával csökkentsék annak hatásait. „A KAP-tervezet feladatként rögzíti a vidéki lakosság otthontartását, a fiatal gazdák arányának növelését, az innovációt és a retechnologizálást, továbbá a fejlődő EU-n kívüli gazdaságok agrárszektoraihoz képesti versenyelőny megtartását úgy, hogy az egyenként is fontos célok eléréséhez kirendelt költségvetési összeget mégis csökkentik – ez pedig teljességgel elfogadhatatlan” – közölte Csomortányi István. A néppárti politikus az erdélyi helyzetről elmondta: közép-kelet-európai országként Románia érdekérvényesítő ereje kevés az új KAP-tervezettel kapcsolatban, ugyanakkor az erdélyi magyar gazdáknak még Románián belül is több ellenérdekelt csoporttal kell szembenézniük. „Romániában az aggodalmat az váltotta ki, hogy 100.000 euróban maximalizálhatják a közvetlen támogatás mértékét, amely az EMGESZ által tömörített családi gazdaságok számára hasznos lehetne, ha az ezzel járó redisztribúció során valóban ebbe az irányba csoportosulnának a források. Ebben azonban, ismerve az eddigi gyakorlatot, nem lehetünk biztosak” – ismertette Csomortányi István.

A néppárti politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy Erdélyben a gazdák jelentős része kényszergazdálkodó – az egyéb jövedelmi források hiánya miatt. „Az önfeltartást is alig biztosító kényszertermelés versenyképtelen, és ha még a támogatási rendszert is az EU régi tagállamainak érdekei mentén alakítják, az eredmény a gazdaságok megszűnése és a nagyobb kivándorlás lesz” – zárta gondolatait Csomortányi István.