A költségvetés-kiigazítás tárgyában tartott sajtótájékoztatót csütörtök délben Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A politikus rámutatott: a költségvetés-módosításra a katasztrofális kormányzás következményei okán és a közelgő választások miatt következő pénzosztás előkészítése érdekében került sor.

„Jól mutatja a katasztrofális román kormányzás következményeit az a – vélhetőleg még így is kozmetikázott – adat, mely szerint 2019 első felében már több mint 8 milliárd eurónyi hitelt vett fel a Dăncilă-kormány. Csak az arányok kedvéért: ez a tavalyi évben felvett hitelmennyiség teljes összege. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy – amint azt már korábban is jeleztük – téves sarokszámok alapján fogadták el az év elején Románia költségvetését, így hiába számoltak 5,5%-os növekedéssel, az az első félévben nem haladta meg a 3,5-3.8%-ot. Dacára annak, hogy az első félévben nem valósultak meg a tervezett bevételek, év végéig mégis változatlan bevételi teljesítménnyel számolnak. Ehhez azonban nem áll rendelkezésre a szükséges gazdasági növekedés. Ezt a román kormány az adók növelésével próbálja meg pótolni, így nem vitás, hogy tovább fogják vegzálni a vállalkozókat” – mondta Csomortányi István. A Néppárt elnöke hozzátette: a költségvetés-kiigazítás két legnagyobb vesztese az oktatásért és az európai uniós forrásokért felelős minisztériumok. „Az oktatástól 1.03 milliárd lejt vonnak el, 400 millió lejt egyenesen a munkabérek tartalékalapjától, 440 milliót pedig az iskolakezdési támogatásra szánt alapból, mely program így nem is valósul meg. A tény, hogy jelentősen csökkentik az EU-s források koordinációjáért felelős minisztérium költségvetését, azt is jelenti, hogy Románia jócskán lemaradt az uniós források lehívásával, nincs szükség az állam által biztosított önrészekre, így pedig valójában a baj még nagyobb, még több pénztől esik el az ország” – hangsúlyozta a politikus. Csomortányi rámutatott: a kutatásért és innovációért felelős minisztérium 370 millió lejjel kap kevesebbet, míg a mezőgazdaságtól 310 millió lejt vonnak el. „Miközben a vállalkozások támogatására is kevesebb forrás jut, 329 millió lej, addig a román titkosszolgálatok költségvetését 380 millió lejjel növelik, melyből 357 millió lejt fizetésekre költenek. Joggal tevődik hát fel a kérdés: a kormánypártok miért siránkoznak az úgynevezett mélyállam működése miatt, miközben minden lehetséges eszközzel támogatják azt” – mondta Csomortányi István. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag az önkormányzatok támogatására – a módosítás után – több pénz jut, annak jelentős részét, 710 millió lejt, Bukarest kapja, míg az ország összes többi önkormányzata együttesen is csak 425 millió lejnyi többletforráshoz jut. A fennmaradó, 1.47 milliárd lejnyi összeget a kormány takarékalapba teszi és kormányhatározatok útján, gyakorlatilag politikai megfontolások mentén, a választási pénzosztás megszokott klientúraépítési gyakorlata szerint osztja majd szét. „Jól látható, hogy az önkormányzatoknak szánt források kétharmadát politikai alapon osztják majd szét, s ennek legfőbb oka, hogy hamarosan önkormányzati választások következnek. Vélhetőleg ugyanilyen okból a munkanélkülieknek kiosztható segélyalapot is 834 millió lejnyi többlettel gyarapították, miközben a társadalombiztosítási tételek kifizetésére (kórházi ellátásra és gyógyszerekre) 1.44 milliárd lejjel kevesebb jut. E folyamatokat látva a legkevesebb, ha kimondjuk: torkig vagyunk Bukaresttel, amiért csődbe viszi az országot, s amiért a költségvetést alárendelték a választási érdekeknek. Ez a politika tönkre teszi Erdélyt, ellehetetleníti az erdélyieket és beláthatatlan következményekkel jár. A legjobban fejlődő, nem mellesleg egytől-egyig erdélyi városokat megpróbálják ellehetetleníteni, az észak-erdélyi autópálya Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszának nyoma sincs, Székelyföldön sem épül autópálya, épp ezért kijelenthetjük: mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a kormány a lehető legrövidebb időn belül eltakarodjon. Emlékeztetünk, ebben az évben már két olyan csapást is mértek az ország gazdasági motorjainak számító erdélyi nagyvárosokra, melyeknek súlyos következményei lesznek. Egyrészt a szociális ellátási rendszer néhány költségesebb feladatát úgy kényszerítették rá az önkormányzatokra, hogy többletforrást nem adtak hozzá, másrészt, korlátozták a lehívható uniós pályázati pénzek mértékét, hogy a főként Erdélyen kívüli önkormányzatok lemaradását pótolni tudják. Szomorúan kell nyugtázzuk, hogy Bukarestnek nem fontos Erdély és Erdély fejlesztése, ugyanakkor a Dămbovița-parti döntéshozóknak mindig marad energiájuk arra, hogy az úzvölgyihez hasonló, államilag szervezett provokációk folytatódjanak” – hangsúlyozta Csomortányi István.