Kedden, február 4-én került sor az Erdélyi Magyar Néppárt szatmárnémeti szervezetének kezdeményezésére elindított történelmi előadássorozat második előadására a párt székházában „Szatmár megye az erdélyi fejedelmek jogara alatt" címmel.

Bocskai István fejedelem

Mihály András Imre elnök megnyitója után Thoroczkay Sándor történelemtanár ismertette a korszak jelentősebb eseményeit. Előadásában felvázolta az Erdélyi Fejedelemség és Szatmár megye életét a Báthoryak uralkodása alatt, kiemelve Szatmár várának jelentőségét a kelet-magyarországi védelmi rendszerben. Rámutatott Báthory Zsigmond fejedelem felelőtlen politikai magatartására és annak következményeire, ami egyet jelentett Erdély államiságának felszámolásával, Basta császári tábornok rémuralmával, valamint 1597 és 1604 közötti az ország anyagi pusztulásával.

Az előadás részletesen foglalkozott Bocskai István rövid, de dicsőséges uralkodása alatt elért eredményekkel, úgymint: az önálló erdélyi fejedelemség újjászervezése, a Bécsi Béke révén (1606), valamint az alkotmányos élet helyreállítása és a vallásszabadság biztosítása a Magyar Királyság határai között. Ez a békemegállapodás juttatja Bocskainak Kelet-Magyarország három megyéjét: Ugocsát, Bereg vármegyét és Szatmárt.

Az előadás ismertette Bocskai kapcsolatait Szatmár megyével, megemlítve Szatmár megyei látogatásait, melyek emlékére állították 2003- ban a szárazberki református templom előterében a Fejedelem mellszobrát.

Az előadás beszélt még azoknak az erdélyi fejedelmeknek a ténykedéséről (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) akik háborúik során síkra szálltak a vallásszabadságért, a megkötött Nikolsburgi (1621) és Linzi (1645) békékben pedig kiterjesztik fennhatóságukat hét magyarországi megyére, köztük a szatmárira is.

Az előadás befejező részében szó esett II. Rákóczi György nagyratörő terveiről és meggondolatlan politikai és katonai vállalkozásairól, amelyek az Erdélyi Fejedelemség területi veszteségeihez és hanyatlásához vezetett.