Az Erdélyi Magyar Néppárt élesdi szervezete – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen – egy különleges farsangi ünnepséggel lepte meg a Sebes-Körös menti városka lakóit.

Már a plakátok egyedi és nívós előadást ígértek. „Szeressük egymást, gyerekek!” – volt a műsor címe és egyben a szervezők üzenete. Február 23-án több mint százan érkeztek a diszkréten, de mégis igényesen feldíszített terembe.

Az egybegyűlteket a szervezők nevében Kálmán Gabriella, az élesdi Néppárt elnöke köszöntötte. „Egy közösséget – legyen az kisebb vagy nagyobb – azonos dolgok tartanak össze: a szülőföld, a nemzettudat, a közös  múlt, jelen és jövő, és nem utolsósorban a zene. A zene, amely határokat átívelve eljut a szívekhez. Tíz évvel ezelőtt a fenyvesek árnyékában hallottam először muzsikálni Kristóf Béla hegedűművészt. Azóta még volt alkalmam gyönyörködni előadásában. Boldog vagyok, hogy elfogadta meghívásunkat, és egy csodálatos estét ígér nekünk az Erdély hangja 2010 különdíjasa, a Csillag születik 2014 elődöntőse, akivel együtt lép majd fel Kaló Ervin zongoraművész, az Erdély hangja 2011 döntőse, a Csillag születik 2014 elődöntőse, Sárdy Géza gitárművész, Csergő Erzsébet előadóművész. Béla, varázsolj el minket!”

És Kristóf Béla varázsolt! Csodálatos hangokat a hegedűből. „Gyöngéden ölelj át és ringass, szerelem” – kezdődött az előadás. És a hegedűszó gyöngéden átölelt mindenkit, könnyeket csalva a szemekbe. A Pacsirta éneke pedig megállította a lélegzeteket. Megfordított hegedűvel adta elő a művész. Óriási tapsvihar volt a hála. És következtek: Monti csárdása, Brahms egyik magyar tánca, a Titanic-filmzene, nóták, operettek. A táncot a Kék Duna keringő dallamára nyitotta meg az est háziasszonya férjével, és a táncparkett pillanatok alatt megtelt. „Könnybe lábadt a szemem, amikor éreztem a felénk áradó szeretetet” – mondta később Kristóf  Béla. Szinte csak egy pillanatnak tűnt az előadás első része.

A vacsora előtti pohárköszöntőt Csomortányi István, a Néppárt megyei elnöke mondta. Megköszönte a nagyszámú jelenlétet és a szervezők munkáját. Kiemelte a kettős állampolgárság megszerzésének, valamint a választói regisztrálásnak a lehetőségét, amelyben az EMNP munkatársai és önkéntesei segítséget nyújtanak. „Nem szabad elszalasztanunk a történelmi lehetőséget, hogy újra egy nemzet legyünk és akként nyilvánuljunk meg” – mondta zárószóként.

Vacsora után folytatódott az előadás. Közönség és zenészek eggyé váltak. Mindenkinek szó szerint el lett húzva a nótája. Kaló Ervin bársonyos hangja, csodálatos zongorajátéka, Csergő Erzsébet gyönyörű lírai előadása elkápráztatta a vendégeket. Az est végén pedig Mányoki Mária, a Kolozsvári Magyar Opera énekművésze bűvölte el a közönséget.

Előadása után Kálmán Gabriella megköszönte a részvételt, és elbúcsúzott a közönségtől. „Jó volt együtt, jó volt veletek” – mondta, és megkérte a jelenlévőket, ne felejtsék el a lényeget: szeressük egymást, gyerekek!

Seress Rezső közismert dalát Mányoki Mária a közönséggel együtt énekelte el, miközben a gyertyákkal megvilágított terembe egy óriási tortát hoztak be. Már vége? – kérdezték sokan. Sajnos – felelték a szervezők. De nem lett vége! Másfél órás ráadás következett. A zenészek és a vendégek folytatták, senki sem akart elmenni.

Éjfél előtt a Székely Himnusz intonálásával Sárdy Géza csalt könnyeket a szemekbe. A terem megremegett, ahogyan mindenki a művésszel együtt énekelt. Mikor lesz még ilyen? – kérdezték elmenőben. Lesz – ígérték a szervezők és zenészek. „Ritka ilyen közönség előtt játszani, aemlyik ennyire átérzi a zenét. Nekünk, zenészeknek ez a legnagyobb boldogság. Izgultunk, hogy mi is viszonozni tudjuk azt a szeretetet, ami felénk áradt. Szívesen jövünk máskor is, mert csodálatos az élesdi közönség” – mondák ez előadók.”

A legjobban talán a legidősebb részvevő szavai jellemezhetik a rendezvényt. „Negyven éve nem hallottam ilyen gyönyörű hegedűszót” – mondta az illető a búcsúzáskor –, köszönöm nektek.”