A közelgő európai parlamenti választásokról, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Nincs törvényi akadálya az összefogásnak

A Néppárt Országos Választmánya két héttel ezelőtt Kolozsváron ülésezett, ahol a jelenlévők javasolták: a közelgő európai parlamenti választásokon a három erdélyi magyar politikai alakulat egyezzen meg egy választási koalíció felállításáról, melynek – egyetlen párt listájához képest – jóval nagyobb mozgósító ereje lehet – emlékeztetett Szilágyi Zsolt. A pártelnök hozzátette: sem pozitív, sem elutasító választ nem kaptak, s reméli, hogy minél hamarabb megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások. „Világosan látszik: egy ilyen koalíciónak nincsenek törvényi akadályai, mindössze politikai akarat kell a megvalósításához. Egyértelmű, hogy az összefogás jó lehetőséget biztosítana ahhoz, hogy a politikától eltávolodott szavazók is részt vegyenek a voksoláson, s ismét három erdélyi magyar képviselőt küldhessünk az Európai Parlamentbe” – mondta Szilágyi. A Néppárt elnöke hangsúlyozta: az összefogás a 2009-eshez hasonló felhajtóerővel bírna, s bízik benne, hogy az RMDSZ-kongresszus után a három erdélyi magyar párt delegációja tárgyalóasztalhoz ülhet.

A MOGYE-ügy a román asszimilációs politika mintapéldája

„Románia kormánya az Európai Unió soros elnökeként a diszkriminációellenes harcot tűzte zászlójára, miközben semmit nem tesz a MOGYE helyzetének megoldásáért. A román kormány sorozatosan elnézte az egyetem román többségű vezetésének, hogy nem tartották tiszteletben a tanügyi törvényben foglaltakat, ez pedig nem csak megengedhetetlen, de magyar-, demokrácia- és Európa-ellenes is” – mondta Szilágyi. A Néppárt elnöke hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezeteket is tájékoztassák a kialakult helyzetről, az elmúlt időszakban pedig – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen – 15 ezer aláírást is összegyűjtöttek a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés megmentése érdekében. „December 6-án levélben fordultunk a tanügyminiszterhez, hogy vegye át az összegyűlt, tiltakozó kézjegyeket, de nem kaptunk választ, így január 30-án ismét levélben kerestük fel. Az esetleges fejleményekről – természetesen – tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Ugyanakkor nem szabad elfelednünk, hogy a tanügyi törvény előírja, hogy a multikulturális egyetemeken magyar tanszékeket kell létrehozni, s az egyetem vezetése ennek ellenére sem alkalmazta a törvényben előírtakat, a MOGYE és a Petru Maior Egyetem összeolvadásával kapcsolatban pedig úgy hoztak határozatot, hogy nem született konszenzusos döntés a MOGYE vezetőségén belül. A mi értelmezésünk szerint az egyetem vezetőségét továbbra is kötik a tanügyi törvény előírásai, a román kormánynak pedig mindent meg kellene tennie azért, hogy érvényre juttassa a törvényben foglaltakat. Mivel az egyetem rektorát a szenátus nevezi ki, de azt a tanügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia, lehetőség nyílik ennek – kormányszintű – megakadályozására, valamint a rektor felmentésére is, ha az továbbra sem lépteti érvénybe a tanügyi törvényben foglaltakat” – mondta Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke hozzátette: az erdélyi magyarságot egy 74 éve gyakorolt jogától fosztja meg a román kormány és a MOGYE új vezetősége, e folyamat pedig a román asszimilációs politika, a kettős mérce és az állami szintre emelt diszkrimináció mintapéldája. Felszólalása végén Szilágyi Zsolt hangsúlyozta: teljes szolidaritást vállalnak az egyetem diákjaival és tanáraival, ugyanakkor továbbra is szorgalmazzák a három erdélyi magyar politikai alakulat közös fellépést e területen, valamint a lehetséges jogi lépéseket is megteszik. „Ha pedig Románia kormánya nem hajlandó rendezni az egyetem helyzetét, úgy Klaus Iohannis államelnöknek kellene közbe lépnie. Erre megvan az alkotmányos felhatalmazása is, hiszen az államelnök feladata a különböző társadalmi konfliktusok esetében a közvetítői szerep felvállalása” – jelentette ki a Néppárt elnöke.