Érmihályfalván rajtolt a Néppárt autonómiakaravánja
Az Erdélyi Magyar Néppárt több erdélyi település érintésével autonómiakaravánt indított, amelynek keretében vezetői és szakértői ismertetik a korábban közvitára bocsátott néppárti autonómiakoncepciót. A körút első állomása szombaton Érmihályfalván volt, ahol Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az önrendelkezés és a föderális államberendezkedés előnyeiről tartott előadást.
Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke, a Néppárt Bihar megyei szervezete elnökének köszöntője után Tőkés László szólalt fel elsőként. Mint mondotta, egyházi emberként, európai parlamenti képviselőként, illetve a több mint tíz évvel ezelőtt alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mindhárom területen – az egyházban, az EP-ben és Erdélyben egyaránt – szükségesnek tartja az önrendelkezésre való törekvést. A hit fontosságát emelte ki az autonómiaküzdelemben, amelyet egy futballmérkőzéshez hasonlított: az a csapat, amely a meccs elvesztésének gondolatával lép a pályára, az bizonyára veszíteni is fog. „Ha valaki kételkedne harcunk sikerében, az gondoljon a huszonöt évvel ezelőtti Temesvárra, ahol egy sokszorosan megalázott, lenézett, elnyomott gyülekezet vívta ki szabadságát” – hangsúlyozta. Megítélése szerint felértékelődött az autonómia „árfolyama”, megnőtt az ázsiója, immár nem kerülheti el Európa sem, hogy szembenézzen a kollektív kisebbségi jogokkal. Tőkés László úgy vélekedett, hogy döntő fordulat érlelődik e tekintetben.
Csomortányi István
Az autonómiafórumon részt vevő Nyíri Béla, Nyírábrány polgármestere a demokrácia fokmérőjének nevezte az autonómiát, amelyért küzdeni kell. A fideszes elöljáró sok sikert kívánt a küzdelemhez az erdélyi magyar közösségnek.
Tőkés László
Bakk Miklós előadását az autonómia fogalmának meghatározásával kezdte, mondván: az autonómia az eszköz, mely lehetővé teszi, hogy a magunk dolgában mi magunk döntsünk. A Néppárt autonómia-csomagtervéről elmondta: ez nemcsak a székelyeknek vagy a partiumiaknak, hanem az ország minden területi közösségének önrendelkezést adna. Hangsúlyozta: a területi közösségeket nem Bukarestből irányítva megrajzolni, hanem elismerni kell, hiszen ezek eleve léteznek. A Néppárt javaslatcsomagja több elemet tartalmaz, mint például egy általános szabályozást a területi-regionális közösségekre nézve, a régiók létrehozásának törvényeit, illetve a régiók közösségének alapján készült statútumot. Az előadó felhívta a figyelmet: Románia mostani államberendezkedése nem felel meg az uniós térség kihívásainak, számos anomália tapasztalható, ezért elkerülhetetlen a régiók újragondolása.
Bakk Miklós
Az előadást követően Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke összegezte az autonómiaküzdelem múltját, és jelenét. Mintegy tíz évvel ezelőtt vált nyilvánvalóvá, hogy kettészakad az erdélyi magyar érdekképviselet. Ennek oka az volt, hogy különböztek a vélemények a bukaresti hatalomhoz és az autonómiához való viszonyulást illetően. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tíz évvel ezelőtti megalakulásával, illetve a 2011-ben alakult Néppárt megjelenésével esély nyílott arra, hogy az autonómia párti, „kuruc” politikát folytató tábor megerősödjön. A legfőbb feladat a 2016-os választásokon való sikeres szereplés, annak érdekében, hogy a jelenlegi „labanc” hatalommal szemben átütő sikert érjen el a Néppárt. Ezzel pedig egy olyan alkupozíció teremtene, amelyben lehet beszélni az autonómiáról – vélekedett Toró T. Tibor. A partiumi autonómiára vonatkozóan kifejtette: többletfeladatok előtt áll a Partiumi Autonómia Tanács, hiszen a régió identitása nem olyan erős, mint Székelyföld esetében. Ehhez egy erős, elkötelezett, harcra elszánt munkára van szükség – szögezte le a pártelnök.
Toró T. Tibor
Az autonómiafórumot az elkövetkező hetekben több erdélyi és partiumi helyszínen megszervezik, legközelebb Gyergyószentmiklóson.