Sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei önkormányzati képviselője, a Néppárt megyei frakcióvezetője, valamint Sándor Krisztina, a Néppárt Hargita megyei önkormányzati képviselője. A sajtóesemény fő témája az április 8-án elfogadott Hargita megyei költségvetés volt.

Zakariás Zoltán felszólalásában elmondta: a román kormány mulasztásának tekinthető, hogy csak április elején kerülhetett szavazásra Hargita megye költségvetése, mely tény nagyban veszélyezteti a tervezhetőséget is. A sajtótájékoztatón kiderült: a Néppárt megyei önkormányzati képviselői tartózkodtak a szavazás alkalmával, ám a megyei költségvetést a testület így is elfogadta.

A költségvetésen is látszik, hogy választási év következik

„Három fő okunk volt arra, hogy ne szavazzuk meg a költségvetést. Először is annak végleges formájáról csak az utolsó pillanatban tájékoztattak bennünket, így nem volt lehetőségünk alaposan felkészülni és felelősségteljes döntést hozni, másodsorban – ahogy azt korábban is jeleztük – nem értünk egyet a Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetési forrásainak csökkentésével, harmadszor pedig, bár jónéhány kérdést tettünk fel előzetesen a költségvetéssel kapcsolatban annak érdekében, hogy részletekbe menően megismerhessük azt, választ nem kaptunk. Ilyen körülmények között nem támogathattuk szavazatunkkal az előterjesztett költségvetést” – jelentette ki Zakariás Zoltán. „Ha alaposabban megfigyeljük, hogy az éves Hargita megyei költségvetésben milyen célokra különítettek el jelentősebb összegeket, vagy mely költségvetési tételek növekedtek az előző évhez képest, akkor láthatjuk, hogy elsősorban a látványos rendezvényeket és a kommunikációs potenciállal bíró kiadásokat részesítették előnyben. Mindezek fényében, s tudva azt, hogy 2020-ban önkormányzati választásokat tartanak Romániában, bátran állíthatjuk, hogy egy választási költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa, miközben a Gyermekvédelmi Igazgatóság már harmadik éve kénytelen olyan költségvetésből dolgozni, mely csak szeptember—október magasságáig biztosítja annak működését” – mondta a politikus.

Részletesen elemzett költségvetés

A Néppárt Hargita megyei frakcióvezetője részletekbe menően elemezte a most elfogadott költségvetést. Zakariás elmondta: három forrásból gazdálkodhat a megye, ezek pedig a központi költségvetésből visszaosztott összegek, a megye saját jövedelmei, valami a tavalyi évben felhalmozódott többlet. (Utóbbi 2018 végén 53 millió lejre rúgott.) A politikus ismertette: a most, 2019 elején, elfogadott megyei költségvetés teljes összege 302.622.180 lej, melyből működésre 148.070.550 lejt, beruházásra pedig 154.551.630 lejt költhetnek majd. Zakariás felhívta a figyelmet: az idén beruházásra fordítandó összeg tervezete rekordnagyságú, a teljes költségvetés 51.07%-át teszi ki, miközben a korábbi év hasonló időszakában mindössze 34.82% volt. „Jóindulat kérdése, hogy ezt a fajta tervezést csak merésznek, vagy egyenesen gazdag fantázián alapulónak tekintjük” – mondta a néppárti politikus. A költségvetés elemzéséből kiderült: míg a 2018 elején elfogadott, az idei évihez képest csupán 300.000 lejjel kisebb működési rész tartalmazta a Megyei Tanácson csupán átfolyó 45.000.000 lejnyi, fogyatékkel élők támogatására szánt összeget, addig a 2019-es évben ezt a kormány kihelyezett ügynöksége direkt módon osztja ki, így az idei költségvetésben ennyivel nagyobb a jövedelem. Ebből nyugodtan ki lehetett volna pótolni a Gyermekvédelmi Igazgatóság hiányzó kb. 10 millió lejét, amivel tervezhetővé válhatott volna a majdnem 900 alkalmazottal működő, az egész megyét lefedő, a társadalmi problémák megoldása szempontjából létfontosságú intézmény. A hitelvisszafizetések kapcsán elhangzott: 2017-ben 17.957.900 lejt terveztek törleszteni, melyből 4.547.210 lej valósult meg, 2018-ban 24.207.920 lejt készültek visszafizetni, melyből 2.739.460 lejt sikerült törleszteni, 2019-ben pedig 3.400.000 lejt fordítana Hargita megye hiteltörlesztésre. A működési költségekre elkülönített 148.070.550 lej 27.04%-át (40.037.590) Hargita Megye Tanácsának fenntartására fordítanák, 5.48%-át (8.114.100 lejt) oktatási célokra, így például a tej-kifli-programra, valamint az oklándi speciális iskola, a bélbori speciális iskola, a csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola, valamint a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ működtetésére. A megye kulturális életére a működési költségek 11.41%-át (16.889.950 lejt) költenék, míg sporttámogatásra 830.000 lejt, az egyházak fizetéstámogatására 8.939.000 lejt, útkarbantartásra pedig 24.000.000 lejt különítettek el. A beruházások legnagyobb tételét, 66,78%-ban az utak felújítása teszi ki, 91.425.270 lej értékben, ami a 2018-as 18.776.650 lej elköltésének tudatában valósággal irreális tervnek tűnik.

Probléma lehet a kifizetésekkel

Sándor Krisztina egy országos szintű problémára hívta fel a közvélemény figyelmét. A Néppárt megyei önkormányzati képviselője elmondta: a román kormány a helyi és megyei önkormányzatokra terhelte a fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézmények fenntartását, ahogy az otthongondozotti illetékek és fizetések biztosítását is. „Eddig az állam az említett összegek 90%-át fedezte, így az önkormányzatoknak csak a fennmaradó 10%-ot kellett kigazdálkodniuk. Most azonban egy óriási tétellel terhelték meg a helyi költségvetéseket, így nem biztos, hogy az önkormányzatok ki tudják termelni a szükséges összeget, mely akár kifizetési gondokat is eredményezhet. Nem elfogadható az a gyakorlat, hogy polgármesterek és/vagy megyei képviselők egyenként járják ki a hiányzó összegek fedezetét, ahogy egy hatékony költségvetést sem lehet a véletlenre bízni, épp ezért a Néppárt szorgalmazza a kialakult helyzet mihamarabbi megoldását” – jelentette kis Sándor Krisztina. A politikus hozzátette: komoly gondot jelent, hogy gyakran csak késve kapják kézhez a megyei tanácsülések napirendjét, valamint az ahhoz kapcsolódó szakmai anyagokat, s kérte: az illetékesek tartsák tiszteletben a törvényben meghatározott határidőket. „Ugyanakkor kedvező folyamatokról is beszámolhatok, létrejött ugyanis az a munkamegosztás, mely a testvérmegyei kapcsolatok koordinálását érinti. Hargita megyének 17 ilyen együttműködése van, s bár korábban többnyire csak a megyei tanácselnök és az alelnökök vettek részt ezen kapcsolatok működtetésében, valamint a delegációk fogadásában, most különböző munkacsoportok felelnek ezért. A megyei képviselők megjelölhették, hogy mely testvérmegyei kapcsolattal kíván foglalkozni” – mondta Sándor Krisztina, aki minden hét szerdáján 14 és 16 óra között tart fogadóórát Csíkszeredában, a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt, míg Zakariás Zoltán – felváltva a Néppárt székelyudvarhelyi önkormányzati tanácsosaival közösen – csütörtökönként 14 és 16 óra között várja az érdeklődőket a Vár utca 4. szám alatt.