Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, a nagysikerű Szent László Napok főszervezője. Kinevezése apropóján Nagyvárad jövőjéről és terveiről beszélgettünk vele.

Nemrégiben nevezték ki a nagyváradi polgármester, Ilie Bolojan, magyar ügyekért is felelős tanácsadójának. Mit jelent pontosan ez a tisztség, milyen jogkörei vannak és egyáltalán hogyan lesz az emberből tanácsadó?

Miután a 2016-os választásokat követően az RMDSZ ígérete ellenére felrúgta a koalíciós megállapodást a Bihar Megyei Tanács közös vezetését illetően, és a PNL helyett a szociáldemokratákat és az ALDE-t választották, a nagyváradi 45-50.000-es magyar közösség magyar városi vezető nélkül maradt. Látva ezt a számunkra nem sok jóval kecsegtető helyzetet, időnként találkoztunk a polgármesterrel, véleményeztünk projekteket és folyamatokat, valamint olyan színvonalas rendezvényeket szerveztünk, mint például a főtéri adventi éneklés, vagy épp az augusztus 20-i kenyérszentelés. Ugyanakkor jeleztük a polgármesternek, hogy mivel a város vezetésében nincs a magyar igényeket ismerő, a magyar lelkületet érző ember, hasznos volna egy magyar tanácsost felvennie maga mellé. Eszembe sem jutott akkor, hogy esetleg én legyek ez a személy. Ilie Bolojan már korábbról, polgármester-jelöltségem idejéből, ismerte városfejlesztési elképzeléseimet, s ezeken belül is a gazdasági terveim álltak a legközelebb az általa képviseltekhez. Mindezeket a dolgokat mérlegelte és felkért, hogy vállaljam el a tanácsosi tisztséget. Ezt követően gondolkodási időt kértem és kaptam. Hosszas vívódás után, pro és kontra érvek elemzését követően, úgy döntöttem, hogy nekivágok ennek a szép, de minden bizonnyal nehéz feladatnak.

Tanácsadóként milyen ügyekért felel?

Mivel a magyar közösség gondjainak orvoslásához ismerni kell azokat, így elsősorban azokkal foglalkozom, így például a magyar iskolák problémáival, a magyar közösségnek szóló rendezvények megszervezésével, a magyarországi kapcsolatok ápolásával. De a gazdasági és általános infrastrukturális ügyek is a hatáskörömbe tartoznak.

Hogy látja, lesz lehetőség az előmozdulásra olyan szimbolikus ügyekben, mint a helyi utcanevek, vagy épp a Szent László-szobor kérdése?

Az elkövetkezendő év amúgy is egy bonyolult, sok feszültséget, esetleg provokációt magában hordozó év lehet. Biztos vagyok benne, hogy a centenáriumi események miatt sok új köztéri szobor fog megjelenni a városban. Abban reménykedem, hogy ellentételezésként néhány régi kérésünket teljesíti majd a városvezetés. Ami a Szent László-szobor kérdését illeti, célszerű volna, ha a magyar szervezetek és egyházak közös álláspontot alakítanának ki a szobor felállítási helyét illetően. Ha különböző vélemények látnak napvilágot ebben a kérdésben, az gyengíti az esélyeket.  Én annak a Bethlen Gábornak tulajdonított, de Móricz Zsigmond által megírt gondolatnak a híve vagyok, és eszerint próbálok eljárni is, mely azt mondja: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Nagyvárad – határ menti városként – jó pozícióból indul a magyarországi városokkal folytatható kapcsolatépítésben. Hogy látja, vannak még kiaknázható lehetőségek? Miben tud segíteni ez ügyben?

A határ menti együttműködés nagyon fontos az itt élő magyar közösség számára, de jó lehetőség az európai uniós források közös megpályázására is. Nagyvárad már eddig is élt ezzel a lehetőséggel, remélhetőleg újabb közös tervek készülnek Debrecennel, illetve más városokkal. Az anyaországi településekkel való kulturális együttműködés úgyszintén egy fontos téma.  A közös kulturális rendezvények érdekében már eddig is – a Szent László Napok főszervezőjeként – elég sokat dolgoztam. Ezt folytatnám, ha lehet, egy magasabb szinten.

Milyen a viszony a helyi RMDSZ-frakcióval? Lát lehetőséget az együttműködésre?

Úgy gondolom, hogy értékrendemet megtartva, a várost és a közösséget kell képviselnem, nem egy pártot. Bármilyen kezdeményezés, ötlet, ami a közösségünket segítheti, bárki részéről is származik, pozitív fogadtatásban részesül. Eddig még nem kerestek meg. Egyelőre nem örülnek, gyanakvással szemlélik a kinevezésemet. Bízom benne, miután ezen túlteszik magukat, együtt tudunk dolgozni. Részemről ennek nincs akadálya.

Nemrégiben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is átadták a Néppárt által elkészített Szent László Tervet. Ennek gyakorlati megvalósítására lát esélyt és hajlandóságot a városvezetés részéről?

Ez a terv tartalmazza azokat az általunk megfogalmazott prioritásokat, melyek megvalósításával, reményeink szerint, itthon tudnánk tartani fiataljainkat.  Ahhoz, hogy valaki ne vegye a nyakába a nagyvilágot és itthon próbáljon meg boldogulni, a megfelelő anyagi jólét mellett pozitív komfortérzetre is szükség van. Ebbe beletartozik az anyanyelv szabad használatának lehetősége, a magyar iskolák léte, a magyar jövőkép realitása. Ezek elérése egy hosszabb folyamat, van gazdasági, de elvi-politikai része is. Azon leszek, hogy ezeket a kijelölt célokat megvalósítsuk.  Azt kell megértenie a város vezetésének, hogy akkor boldog egy város, ha az ott élők, beleértve az ott élő magyar közösséget is, boldogok.