Együtt/külön címmel tartottak az erdélyi magyarság júniusi önkormányzati választási szereplését firtató kerekasztal beszélgetést március 22-én, csütörtökön, Kolozsváron. A választásokat megelőző politikai helyzetet Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Máté András Levente, az RMDSZ parlamenti képviselője, valamint dr. Szász Csaba, a Magyar Polgári Párt kolozsvári szervezetének alelnöke elemezte.

Gergely Balázs a kolozsvári és a Kolozs megyei helyhatósági választásokon a magyar pártok összefogását szorgalmazta. „Meg kell vizsgálni, van-e esély arra, hogy a három politikai szervezet a kompromisszumot megtalálva választási szövetséget kössön. A kolozsvári önkormányzatba a jelenlegi öt helyett hat-hét képviselőt is be tudnánk juttatni, felhajtó ereje volna az együttműködésnek” – magyarázta Gergely. Hozzátette: ha a megegyezés nem jön létre, a Néppárt minden bizonnyal önálló jelölteket indít a választásokon.

Gergely Balázs az erdélyi politikai pluralizmus fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott: annak ellenére, hogy a 90-es évek elején az RMDSZ egymilliós magyar szavazótáborral bírt, ez mára 300 ezer főre csökkent. „Félelmetesen kicsi ez az arány, amelyet nem lehet csupán a demográfiai veszteséggel magyarázni. Az alternatív politikai szervezetek jó szándékkal, a maguk krédóját hirdetve próbálják behozni a hiányzó szavazatokat, mindannyian a magyar közösségért dolgozunk” – fogalmazott a Néppárt alelnöke.

Az elmúlt kormányciklusok RMDSZ-es szerepvállalásai kapcsán elmondta: meglepi, hogy az RMDSZ több román párttal is gond nélkül koalícióra tudott lépni, de a magyar alakulatokkal képtelen az együttműködésre. Véleménye szerint kormányalakító erőként az RMDSZ 16 év alatt a magyar közösségért jóval többet is tehetett volna, de mind mondta, nem kérték meg „a liba árát”. A politikus úgy fogalmazott: annyira megszokott lett az RMDSZ bukaresti jelenléte, hogy a ciklusok végén tulajdonképpen az „RMDSZ-ből kilépő román kormányokat” láthattunk. Mindez nem is lenne baj, ha a kormányzati részvétel konkrét eredményekkel párosulna, azonban ezek rendszerint elmaradnak.

Kovács Mihály Levente politológus, moderátor a politikai csoportosulás múltjára vonatkozó kérdésére elmondta: az EMNT és a Néppárt égisze alatt az elmúlt években is eredményesen ténykedtek, de a politikai eszközeik nagyon hiányoztak. „Azért akarunk a tanácsokba kerülni, hogy a képviselőink hiánya ne hátráltassa vagy lehetetlenítse el az munkát” – mutatott rá Gergely. A FIDESZ-szel ápolt viszonyról kijelentette: a bálványosi folyamat óta élnek a politikai kapcsolatok, így 22 éve folyamatos és kölcsönös a támogatás. Mindez „tudásban, eszközökben, erkölcsi pluszban” mérhető – mondta Gergely Balázs.

Máté András Levente a helyi választásokon a legfontosabbnak azt tartja, hogy Kolozsváron magyar alpolgármester, a Kolozs megyei tanácsban pedig magyar alelnök legyen, illetve mindkét önkormányzatban a magyar képviselők „a mérleg nyelvévé” váljanak.

Máté a magyar politikai formációk választási versenye ellen foglalt állást. Mint mondta, a legutóbbi, 2008-as Kolozs megyei helyhatósági választásokon is két mandátumot veszített a magyarság azzal, hogy a Magyar Polgári Párt külön listán indult, majd az öt százalékos választási küszöb alatt teljesített. „Így kevesebb pénzt tudunk majd az egyházaknak, vagy az ifjúsági szervezeteknek juttatni” – figyelmeztetett a parlamenti képviselő.

A kampánystratégiáról elmondta: az RMDSZ nem ígérgetni fog, hanem az eredményeivel áll a magyar közösség elé. Máté ilyen eredménynek nevezte a kolozsvári négynyelvű turisztikai táblák ügyét, vagy azt, hogy az RMDSZ vitás kérdésekben a helyi tanácsokban „román képviselőket tud maga mellé megnyerni.”

A novemberi, parlamenti választásokat firtató kérdésre kijelentette, az RMDSZ „első célja”, hogy ott legyen a parlamentben. „A kormánynak a részesei akarunk lenni. Ha elfogadjuk, ha nem, Bukarestben döntik el a sorsunkat, és nem a helyi önkormányzatokban. A kisebbségi politizálás arról szól, hogy azzal egyezel ki, aki a legtöbbet tudja nyújtani” – fogalmazott a politikus.

Amint Dr. Szász Csaba ismertette, a Magyar Polgári Párt meglehetősen óvatos a választási koalíciókkal kapcsolatban, és csak értékrend mentén, „jobboldali gondolkozókkal” hajlandók megegyezést kötni. Szász Csaba azt mondta, baloldaliakkal és szabadelvűekkel kizárja az együttműködés minden formáját. Az MPP kampányüzeneteiben a gazdasági fellendülésre és a támogatási források bővítésére fekteti a hangsúlyt.

A beszélgetésen felmerült, hogy a polgáriak által hirdetett megoldások miért várattatnak négy éve magukra, mire Szász megállapította: a párt megalapítása után egy „tisztulási folyamat” vette kezdetét, amikor is „kiszálló emberek” hagyták el az alakulatot. Azt mondta, nem a megvalósítások elmaradása, jóval inkább a „sajtóháttér hiánya”, illetve a sajtó részéről tapasztalható, az MPP-t hátrányosan érintő „elhallgatás” a gond.

Az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásáról úgy vélte: a magyar közösség a 90-es években még jó úton indult el, mert az RMDSZ-nek akkor nemzeti mozgalom jellege volt. Az évek folyamán a szövetség azonban nem tudta kezelni az ideológiai sokszínűséget, így várható volt, hogy ki fog válni egy jobbközép-konzervatív csoportosulás – mondta Szász.

A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte beszélgetést a Lutheránus püspökségen mintegy 70 érdeklődő követte figyelemmel.