A Marosvásárhelyen megszervezett Székely Szabadság Napja után, március 11-én, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Párt képviselője, Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója, valamint José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője.

Szilágyi Zsolt, az esemény házigazdájaként, köszöntötte a külföldi meghívottakat, majd hangsúlyozta: a tegnap megszervezett megemlékezésen és tüntetésen jelenlévő több ezres tömeg jogos autonómiaigényének adott hangot, s megköszönte a külföldi meghívottak támogatását.

Izsák Balázs szerint a Postarétre kilátogatók nem csak a székely mártírok előtt tisztelegtek jelenlétükkel, de nyomatékosították önrendelkezési szándékukat is. Az SZNT elnöke a Székely Szabadság Napja kapcsán 15 000 résztvevőről beszélt, majd hangsúlyozta: újra kell kezdeni a romániai közigazgatási reformról szóló konzultációt és közvitát. A régiósítás csakis Románia teljes lakosságának megkérdezésével valósítható meg – fogalmazott az SZNT elnöke.

Tőkés László kijelentette: a sokszínűséget és multikulturalizmust jelképezi az, hogy az asztalnál helyet foglaló erdélyi közéleti szereplők mellett, Európa más részeiből is érkeztek a csütörtöki megmozdulásra és a pénteki sajtótájékoztatóra az autonómiáért küzdő és azt támogató politikusok. Az EMNT elnöke ugyanakkor gratulált az Erdélyi Magyar Néppártnak ahhoz, hogy a tavalyi évben megfigyelő tagságot nyert az Európai Szabad Szövetségbe (EFA), melynek néhány héten belül teljes jogú tagjává is válik. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség ugyanazokért a jogokért küzd, mely törekvésekben a többségnek döntő szerepe van. Tőkés – Madrid és a katalán nép példáját említve – elmondta: a spanyol fővárosnak megkerülhetetlen szerepe volt abban – a kisebbségek folyamatos provokálásával –, hogy a katalánok végül függetlenedési igényüket fejezték ki. Tőkés László szerint Bukarest magyarellenes intézkedései hasonló reakciókat váltanak ki, ugyanakkor szorgalmazta a romániai magyar és a román politikai- és civil társadalom közötti valós párbeszéd megkezdését. Hozzászólása végén az EMNT elnöke elmondta: az EMNT és az SZNT szervezete közös célként fogalmazta meg a romániai nemzetiségekkel szembeni román politikai attitűd megváltoztatását, s annak tudatosítását, hogy az erdélyi magyar közösség nem kisebbségként van jelen Romániában, s azt – a román többségi társadalomhoz hasonlóan – egyenrangú polgárok alkotják.

Günther Dauwen elmondta: az EFA tagjaként több mint negyven politikai alakulat tevékenykedik Európa-szerte, képviselve a különböző autonómiatörekvéseket. Az EFA pártigazgatója szerint az önrendelkezés iránti igény összhangban van az európai elvekkel, s elítélte Bukarest magyar közösséghez való elnyomó viszonyulását. A flamand politikus – Tőkés László kitüntetésének visszavonása kapcsán – kijelentette: elfogadhatatlan Klaus Iohannis döntése, hiszen az EMNT elnöke csak a magyar közösségnek amúgy is kijáró jogokat követelte. „Az erdélyi magyarság és székelység autonómiatörekvéseit nem lehet kriminalizálni, s ha Románia be akarja bizonyítani, hogy képes a negyed évszázaddal ezelőtt kivívott demokrácia szellemében működni, akkor ehhez mérten is kell viszonyulnia a területén élő kisebbségekhez” – mondta Günther Dauwen. 

José Mari Etxebarria kihangsúlyozta: az erdélyi magyar közösség alapvető emberi jogokért küzd, melyeket az Európai Unió is számos dokumentumában megfogalmazott. A Baszk Nemzeti Párt képviselője támogatásáról biztosította az erdélyi autonómista erőket, s elmondta: baszkok és székelyek ugyanazokat az értékeket képviselik az önrendelkezési harcban.

Marc Gafarot i Monjó is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy közös – román-magyar – érdek az autonómia megvalósítása, mely minden nemzetiség számára kedvezőbb életfeltételeket biztosíthatna, s mely megoldás lehet a korrupció elleni harcban és a decentralizációban is.

A sajtótájékoztató végén – újságírói kérdésre válaszolva – Tőkés László elmondta: kitüntetésének visszavonását is a magyar közösség elleni tudatos provokációnak tartja.