„A szórvány feladat, nem probléma” – fogalmazott Toró T. Tibor azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Néppárt elnöke Kolozsváron tartott szerdán Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnökével, szórványbiztossal, valamint Hupka Félix Máramaros megyei elnökkel, országos választmányi alelnökkel.

Toró üdvözölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szórványnappá nyilvánította november 15-ét, és hozzátette, hogy szerinte minden politikai és civil szervezetnek felelőssége ezzel a kérdéssel foglalkozni.

A Néppárt elnöke kifejtette, hogy a szórványmagyar közösségeknek a megmaradása ugyanannyira fontos, mint a Székelyföld autonómiája és a Partium önrendelkezése, így e közösségek támogatása a nemzetpolitika szerves része.

Toró szerint a szórványügyben a kulcsszó az együttműködés, nem a verseny, a pártpolitikai versengés. „A Néppárt célja a szórványterületeken nem a szavazatmaximalizálás, hanem az élő közösségek támogatása. Az önkormányzati és parlamenti választásokon a Néppárt nem indított jelölteket a szórványnak minősülő választókerületekben, hogy ne sodorja veszélybe a magyar képviseletet” – fogalmazott a pártelnök.

Soós Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke felvázolta a Néppárt szórványnapi tervét, amelynek megfelelően a Néppárt megyei szervezetei a helyi igényekhez igazodva kulturális rendezvényeket szerveznek. Soós felhívta a figyelmet, hogy a Néppárt nem a fesztivizmus, hanem a konkrét cselekvés jegyében igyekszik felhívni a figyelmet a szórvány kérdésére. Elmondta, hogy az egyik legfontosabb cél a szórványközösségek demográfiai adatainak összegyűjtése, aktualizálása és ellenőrzése. Ennek érdekében a Néppárt felvette a kapcsolatot az erdélyi magyar történelmi egyházakkal, illetve az állami oktatási intézményekkel és az RMDSZ-szel is szeretne együttműködni. Soós hozzátette, hogy ennek az adattárnak közösnek kell legyen, és tartalmaznia kell a gyereklétszámot, a különböző egyesületek tevékenységét, illetve az események nyilvántartását. Javasolta, hogy az adattár létrehozásán közösen dolgozzanak a politikai és civil szervezetek, illetve a történelmi egyházak.

„Minden magyar gyereknek joga van anyanyelvén, magyarul tanulni” – szögezte le Soós. Mint mondta, pozitív fejleményeket tapasztalt ezen a téren, és javasolta a lelkészek, lelkészfeleségek bevonását az oktatásba: olyan településeken kellene elemi magánosztályokat létesíteni, ahol nincs lehetőség létszámgondok miatt miatt tanosztályokat működtetni. Javasolta, hogy ez az elképzelés akár a nagyvárosok szórványközösségeiben is működhetne.

Soós felhívta a figyelmet a szórványkollégiumok területi hatáskörzetére, mint mondta, a kollégiumokat úgy kell elhelyezni, hogy mindegyik gyereknek legyen lehetősége otthonához közel tanulni.

Soós rámutatott, hogy a támogatási politikát újra kell gondolni, hiszen a magyar állam támogatása nem érte el a hatását, optimálisabb módszerre lenne szükség a pénzelosztásban. Ehhez fűződően elmondta, hogy 2014-től az Európai Parlament nagyobb figyelmet helyez a szaktoktatásra, így lehetőség lesz európai források bevonására az erdélyi magyar szakiskolai oktatás fejlesztéséhez.

Hupka Félix elmondta, hogy november 15-én, Bethlen Gábor születésnapján negyven kis településen szervez a Néppárt különböző kulturális rendezvényeket. Ezeken a településeken, ahol legfeljebb száz magyar él, kötelező programpont lesz a faültetés, és mindegyik helyszínen a fák körül zajlanak majd a rendezvények. Soós Sándor kiegészítette, hogy reményei szerint a jövő évtől mozgalomszerű lesz a szórványnap, így évente lehetne a fák körüli közösségekhez eljuttatni kulturális rendezvényeket. Hupka elmondta, Kolozs megyében fő szerepet kapott az ifjúsági színjátszó csoportok vendégszereplése, Maros megyében taneszközöket osztanak ki a településeken, míg a mezőségi Feketelakon többféle rendezvény lesz.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája