Romániában még legalább egy évig zajlik majd a centenáriumi ünnepelgetés. Valós eredmények híján maradnak az üres nacionalista szólamok, a „nagy egyesülést” éltető rendezvények, katonai parádék és trikolóros felvonulások.

Az sem titok, hogy ahogyan a Ceaușecu-diktatúra éveiben, most is akadnak olyan magyarok, akik politikai számításból és egyéni érdekből, együtt ünnepelgetnek, vonulgatnak, koccintgatnak vagy éppen koszorúzgatnak a román többséggel. Közülük azonban messze kiemelkedő teljesítménnyel elsők a bihari, szatmári és szilágysági magyar vezetők. Ebben semmi szokatlan nincs: harmadik évtizede figyeli keserű szájízzel a helyi magyarság, hogyan koszorúznak együtt román politikai szövetségeseikkel e megyék RMDSZ-es tisztségviselői.

Idén azonban hazaárulásban sikerült szintet ugrani, s ha azt is gondolhattuk, hogy lejjebb már nincs, hát jócskán alábecsültük „képviseletünket”.

Bihar megyében ugyanis bő két hónap alatt a harmadik nagyromániás botrányt sikerült kirobbantania a magyar vezetésű megyei tanácsnak. Még szeptember végén szerveztek kiállítást Nagyvárad főterén, célzottan az ifjúságnak, melyen a román területi igényeket egy az Odesszától a Tiszáig és a Bodrogig ábrázolt óriásromániával illusztrálták, mit sem törődve azzal, hogy mondjuk Debrecen, Szeged, vagy Sárospatak sosem rendelkezett román lakossággal. 

Autentikus forrásból, a Bihar Megyei Tanács saját, News Bihor nevű hírügynökségének honlapjáról tudhattuk meg, hogy november 30-án, az Európai Parlament brüsszeli székházában is „ünnepelték” a „Nagy Egyesülés Centenáriumát”. Emilian Pavel, a Szociádemokrata Párt Bihar megyei európai parlamenti képviselője A Nagy Egyesülés Utódai Egyesülettel közösen a Bihar Megyei Tanács és a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégió Alapítvány anyagi támogatásával szervezte a brüsszeli rendezvényt. A háromszáz meghívott számára, hatalmas fekete-fehér fotókon, Románia és a világtörténelem meghatározó személyiségeit mutatták be. A Kempinski szállóbeli december 1-jei koccintgatást idéző eseményről nem hiányozhattak a baloldali Niedermüller Péter, Szanyi Tibor vagy épp Ujhelyi István frakciójának képviselői sem. 

Következő lépésként a december 1-jei nagyváradi hivatalos rendezvényeket, a katonai parádét és Pásztor Sándor megyei tanácselnök koszorúletételét már kisvideóban népszerűsítik, melyet ismét a Bihar—Hajdú-Bihar Eurorégió Alapítvány pénzel és hirdet, s melynek mellesleg – hogy kerek legyen a történek – a bejegyzési helye éppen a bihari RMDSZ nagyváradi székháza.

Bukarest mindig is értett ahhoz, hogyan kell a magyarok érzéseibe belegázolni, hogyan kell bennünket megalázni, az azonban az előre megfontolt aljas provokáció határain is messze túlmutat, hogy Bihar megyében magyarok Erdély román kézre kerülését Magyarország, pontosabban Hajdú-Bihar megye felhasználásával ünneplik.

1918-ban Nagyvárad lakosságának 92%-a volt magyar. Mai arányunk már alig 24% úgy, hogy közben egyházainkat és egész közösségünket kisemmizték, tízezrek vándoroltak ki és a tízezrek élnek ma is jogfosztottságban. Ezt ünnepli tehát Pásztor Sándor és a magyar vezetésű megyei önkormányzat, és ebbe keverik bele trófeaként Hajdú-Bihart. Biztosan létezik az a pénz és az a bársonyszék, amiért megéri.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete