A marosvásárhelyi RMDSZ-ben egymást érik a lemondások, és visszalépések özöne lepte el a Facebook-oldalakat. Látszólag a város alapembereinek elegük lett a Floreaval és Maiorral kötött végeláthatatlan, minden szinten korrupcióval átszőtt üzletekből. De csak látszólag! Ugyanis nem az erkölcsről vagy az érdekképviseletről szól a történet, sokkal inkább belső, RMDSZ-es hatalmi harcokról – Péter Ferenc és Vass Levente klánjai között. Péter Ferenc emberei elhagyják a városi frakciót, hiteltelenítve ezzel Vass Levente autoritását.

A minap végül az az ember is megszólalt az ügyben, számon kérve az RMDSZ-es erkölcsöt, akinek talán bölcsebb lett volna csendben maradnia: Péter Ferencről van szó, Maros megye tanácselnökéről.

Péter Ferenc, mint Maros megyei RMDSZ-elnök, számonkérheti a városi frakciót, amennyiben az kihágásokat követ el, de erkölcsösségről, megtisztulásról prédikálni enyhén szólva is arcátlanság, míg saját emberei szipolyozzák ki Marosvásárhelyt! Elég csupán Tatár Bélát említeni, azt az embert, aki az általa vezetett intézmény nevét (Siletina) mára olyannyira szitokszóvá tette a városban, hogy jobbnak látták a névváltoztatást.

Tatár a rendszerváltás óta vezeti a közszállítási vállalatot, melynek gépparkját a közlekedési múzeum is megirigyelhetné. Nem kell mondanunk: a városi közszállítási vállalat vezetője közvetlen munkatársa a polgármesternek és annak tanácsadójának, fékhibás, nyáron meleg, télen hideg, nyitott ajtóval közlekedő, spontán öngyulladó buszai viszont nem jelentettek akadályt abban, hogy Tatár fizetését megháromszorozzák, így feltornázva azt havi 17.000 lejre! Elenyésző internetes keresgélés után rájövünk, hogy hozzávetőlegesen ennyibe kerül egy roncsbusz lecserélése a közszállítási flottából.

Tatár úr minden bizonnyal nélkülözhetetlen munkát végez, annak eredményeit azonban keresve sem találjuk. Felmerül tehát a kérdés: nem felháborító a csillagászati összeg az eredmények teljes hiányáért?!

A teljesség igénye nélkül, és megadva a tiszteletet a kivételnek, meg kell említenünk, hogy a megyei tanácsban olyan emberek foglalnak helyet, akik korrupciós botrányait már réges-régen elkezdték vizsgálni az ügyészek. (A szászrégeni Aszalos Gavril megyei tanácsos ellen már megtörtént a vádemelés is, az ítéletet pedig kíváncsian várjuk!)

Ezúton is szeretnénk megköszönni Péter Ferenc „nagytakarítással” kapcsolatos felhívását, s mint ilyen, proaktívan kezdeményeznénk, hogy kezdje azt saját háza táján, ugyanis attól tartunk, hogy ebben az esetben is megáll az az állítás, mely szerint: a fejétől bűzlik a hal!

Mátyás Tamás Attila,

az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnöke