A közösségi és intézményi szinten kibontakozó, kisebbségeket célzó nacionalista szovinizmus ellen tiltakozik az Erdélyi Magyar Néppárt Székelyudvarhelyen.

Állampolitikává és általánossá vált a magyarellenesség Romániában, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt folytatja a Csíkszeredában elkezdett demonstrációkat. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke mai kolozsvári sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön szervezett tüntetéseket Székelyudvarhelyen folytatja a Néppárt.

Csomortányi úgy fogalmazott, megengedhetetlen, hogy 2019-ben Románia továbbra is a 19. századi eszmék szabta veszélyes keretek között viszonyuljon a területén élő nemzeti közösségekhez. A múltban gyökerező bukaresti politikai mentalitás abban is megmutatkozik, hogy Románia továbbra is a területének nagyságában és gyarapításában, az államvallást jelentő ortodox egyházban, a hadsereg és az állambiztonsági szervek túlfinanszírozásában látja az ország fő erejét. Fő céljuk a nyelvileg, vallásilag és etnikailag homogén állam megteremtése, mely célnak a német és a zsidó közösség döntő része már áldozatává vált. Mi nem fogunk az ő sorsukra jutni – jelentette ki a politikus.

Csomortányi István elmondta, az elmúlt időszakban egyre több olyan esemény történt Romániában, ami világossá teszi, hogy az országban élő magyarságot érő támadások az állampolitika részét képezik.

Ezek közé tartozik az az újabb sürgősségi kormányrendelet, amely az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásával nem csupán a magyarság, hanem az ország területén élő valamennyi nemzeti kisebbség anyanyelvhasználati jogait csorbítja majd. Ez elsősorban olyan települések esetében jelent majd nagyobb gondot, ahol a 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény hivatkozási alapját jelentő 1992-es népszámlálás óta 20% alá csökkent a magyar lakosság aránya, hiszen ezentúl a kevéske nyelvhasználati jogainkat is az utolsó hivatalos népszámlálás eredményeitől teszik függővé.

Ugyanakkor egyetlen egy pontban mutatkozik látszat-előrelépés, az új törvénykönyv ugyanis kötelezővé teszi a kétnyelvű formanyomtatványok megjelenését (20% fölötti arányunk esetében), azonban figyelmesebben olvasva a vonatkozó törvénycikkelyt, kiderül, hogy csupán akkor, ha már kormányhatározattal meghatározta ezek szövegét és típusát. Eszerint tehát további kormányhatározat születéséig azokat a kétnyelvű formanyomtatványokat sem szabad használni, amelyek már léteznek, a tisztán magyar nyelvűeké pedig lehetetlenné válik.

Az erősödő nacionalizmus és a kisebbségellenesség példája a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete is, ahol az egyetem oktatóinak és diákjainak érdekeit figyelmen kívül hagyva a jelenlegi vezetés, továbbra is elzárkózik az önálló magyar kar létrehozásától, és a kért három magyar főszak helyett is csupán egy létrehozására lenne hajlandó. Közben tíz év alatt a magyar hallgatók aránya 40%-ról 18%-ra esett, illetve a kettős mérce beszédes példája, hogy az önálló angol nyelvű kar léte ellen Azamfirei rektornak semmi kifogása nem volt.

Az úzvölgyi katonatemető kapcsán Csomortányi István elmondta: a román állam utólagosan törvényesíti a dormánfalvi önkormányzat sorozatos törvényszegéseit.  A Bákó megyei település által kibocsátott, a temetőben elhelyezett betonkeresztekre vonatkozó építkezési engedélyhez utólag adták meg a Kulturális Minisztérium jóváhagyását, miközben a Bákó Megyei Földhivatal elébe menve a zajló bírósági eljárásoknak, a dormánfalviak tulajdonjogát is bejegyezte a telekkönyvbe.

„Ugyanakkor a június 6-án a hősi temetőben történt sírgyalázás, rongálás, testi sértések, garázdaság és uszítás miatt tett ügyészségi feljelentések kapcsán mai napig nem jártak el a hatóságok, magyarán a román hatóságok továbbra is a bűnelkövetők pártján állnak” — mondta Csomortányi.

A szélsőséges, nacionalista célokat a székely és a moldvai megyék közti folyamatos határviták is igazolják. A Békási-szoros hovatartozásáról szóló vita ügyében – melynek kapcsán tíz éves pereskedés után, nem jogerős ítélet alapján – egyelőre Hargita megye áll nyerésre, a vonatkozó bírósági határozat megjelenése után szinte azonnal magyarellenes tűntetést szerveztek Neamţ megyében.

Csomortányi István a sajtótájékoztatón nyomatékosította: a szélsőséges nacionalista feszültségkeltés és az állami szintű magyarellenesség miatti tiltakozásként a Néppárt folytatja a figyelemfelkeltő megmozdulásait, a következő székelyudvarhelyi esemény mottója „Ne bántsd a magyart!”. Ennek következő színhelye július 23-án a Küküllő-parti város főtere lesz, 18 órai kezdettel. „Szükséges, hogy ne csupán a hivatali útvesztőkben keressük igazunkat, hanem hogy közösségünk közvetlen módon, saját településeinken, a köztereinken is hallassa hangját és kérje jogainak tiszteletben tartását” – összegzett a pártelnök.