Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hivatalos politikai blogján az egykori, Traian Băsescu megválasztása ellen kampányoló RMDSZ-állásponttal „élesen szembenő Tőkés Lászlót és a köréje csoportosuló szervezeteket” teszi felelőssé az államelnök regnálásáért, és az öt napja tartó, az elnök és a kormány lemondását követelő tüntetésekért. A politikai felelősség áthárításának kísérlete még az amúgy krónikus Tőkés-fóbiában szenvedő főtitkár megmondóemberi kreativitását is próbára tette, de azért így is csodálatra méltó ahogyan a benn is vagyok (kormányon), kinn is vagyok (ellenzékben) bűvészmutatvánnyal próbálja újra a választópolgárokat becsapni.

Kovács főtitkár szerint közvetett módon Tőkés László kényszerítette koalíciókötésre az RMDSZ-t Basescu államelnök pártjával és a szerencsétlen kormányzati teljesítményért is Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt a hibás.

Hadd ne végezzük el most az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának szomorú mérlegét, maradjunk meg az utcai zavargásokhoz ürügyül szolgáló egészségügyi törvénynél, amelynek kidolgozása a tárca vezetését, mint forró gesztenyét, egymásnak átadó RMDSZ-miniszterek dolga lett volna, de ebben (is) csak a csendestársi szerep jutott nekik az államelnök különbizottsága által kidolgozott törvénytervezet beterjesztésében.

Ugyanilyen szolgai módon viszonyult az RMDSZ által vezetett egészségügyi tárcavezető a közvitára bocsájtott törvény visszavonását kérő államelnöki állásponthoz. Pártja pedig ahelyett, hogy élt volna a lehetőséggel – a magyarság parlamenti képviseleti monopóliumának birtokában – és a közvita, majd a parlamenti törvényalkotási eljárás során jobbítanák a kifogásolt jogszabályt, inkább visszavonták az egész törvénytervezetet.

A kétes hátterű országos tiltakozóhullám ellenére ne hagyjuk a figyelmünket elterelni arról, hogy a visszavont egészségügyi törvénytervezet – természetesen hibáinak orvoslása után – többek között a csúszópénzt mellőző, méltányos és korszerű betegellátást, valamint az egészségügyi dolgozók fizetésgondjainak megoldását is nyújthatta volna. Így azonban sikerült ismételten elodázni az annyira szükséges egészségügyi reformot.

Ráadásul a tehetetlenségnek és a népnyúzó intézkedésekben való cinkos kormányzati szerepvállalásnak az ódiuma nem csak az RMDSZ, hanem az egész magyar közösségre száll.