Az elmúlt időszakban – a gyergyóditrói események kapcsán – számos megkeresés érkezett személyesen hozzám, valamint irodahálózatunk munkatársaihoz is, melyek során – a nem egy esetben gyergyóditrói – állampolgárok munkáltatói visszaélésekről számoltak be, és egyértelművé tették, hogy a heves vitát kiváltó eseménysorozat nem rasszista indíttatású, hanem egy kizsákmányolt közösség kétségbeesett segélykiáltása. Mindezek fényében, az Erdélyi Magyar Néppárt gyergyószéki elnökeként, szükségét érzem kifejteni álláspontomat.

Magam és néppárti kollégáim nevében is kijelenthetem: határozottan elítélünk mindennemű megkülönböztetést és kirekesztést, melynek erdélyi magyar közösségünk is oly gyakran elszenvedője. Egyeztetve a helyiekkel megerősíthetem: Gyergyóditró lakosai szintén hasonló módon vélekednek, ez pedig a hétvégi falugyűlésen is kiderült. A helybéliekről – némely sajtótermék nem megfelelő és nem túl alapos munkájának eredményeként – téves kép alakulhatott ki, miközben az események valódi kiváltó okairól csak a legutolsó időkben, a falugyűlésen elhangzottak után, esett szó, ám addigra már a mesterségesen gerjesztett hangzavar elnyomta azt.

Épp ezért fontosnak tartom leszögezni: a gyergyóditróiak – a Gyergyószéken, Székelyföldön és Erdélyben élők döntő többségéhez hasonlóan – nem rasszisták, mindössze emberhez méltó bánásmódra, megfelelő, európai színvonalú bérekre, valamint tervezhető és élhető jövőre vágynak.

Mindaz, ami Gyegyóditróban történt újra rávilágított arra a problémára, melyre a Néppárt politikusaiként már nemegyszer felhívtuk a figyelmet: Székelyföldet bizonyos politikai és gazdasági érdekkörök tudatosan feltartóztatják a gazdasági fejlődés útján, szülőföldünket folyamatos és hátrányos gazdasági megkülönböztetés éri, ennek eredményeként pedig Románia legalacsonyabb munkabéreivel számolhatunk, miközben a modernkori rabszolgatartók minden létező módon kizsákmányolják a munkavállalókat. Székelyföld gazdasági helyzetének jobbítása összetett és összehangolt cselekvési tervet kíván, mely magába foglalja a megfelelő színvonalú szakoktatás biztosítását is. Ha azt szeretnénk, hogy fiataljaink szülőföldjükön alapítsanak családot, itthon vállaljanak munkát, s itt tervezzék meg (hosszútávon is) jövőjüket, mindezek feltételeit közös erővel kell megteremtenünk. Ebben nem segít egy településnyi ember lerasszistázása.

Jól látható: az elmúlt évtizedek téves, kislépéses érdekvédelme mára oda vezetett, Székelyföldön a legalacsonyabbak a munkabérek, valamint a befektetési- és vállalkozói kedv. Eközben az ország államadóssága folyamatosan új (negatív) rekordokat dönt meg. Könnyelműség lenne azt gondolnunk, mindez mikrokörnyezetünkben nem teremt előbb-utóbb egyre elviselhetetlenebb körülményeket, s nem vezet a munkavállalók egyre nagyobb, kényszerű teherviseléséhez. Épp ezért arra kell törekedjünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel megerősítsük közösségeinket, hogy az képes legyen – akár a gazdasági visszaélések esetében is – az önvédelemre, valamint tájékoztassuk a szélesebb közvéleményt is a felmerülő problémák valódi okáról, hogy még véletlenül se alakulhassanak ki téves kép rólunk.

Felületes és elhamarkodott ítéletek helyett tájékozódjunk: a gyergyóditróiak többet érdemelnek!

Tőkés Lehel,

az Erdélyi Magyar Néppárt gyergyószéki elnöke