A marosvásárhelyi Székely Szabadság Napját követően Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője.

Izsák Balázs: „Románia kormánya zűrzavart kelt és instabilitást teremt”

„A Székely Szabadság Napja jó alkalom arra, hogy évről-évre megjelenítsük a székely közösség akaratát. Beadványainkkal folyamatosan felhívjuk a figyelmet legégetőbb problémáinkra, azonban folyamatosan tapasztaljuk, hogy a Bukarestből érkező válaszok rengeteg tévedést tartalmaznak. Épp ezért nyugodtan állíthatjuk: Románia kormánya az, mely zűrzavart kelt és instabilitást teremt, s e helyzetben a székelység jelenti a rendet, mely önrendelkezési törekvéseink alapja is. Ez mutatkozik meg abban a tényben is, hogy a Székely Szabadság Napja minden évben – így idén is – rendben zajlik. A székelység a rend népe, s autonómiaigényünket törvényes keretek között fogalmazzuk meg” – kezdte felszólalását Izsák Balázs, majd hozzátette: a vasárnapi megmozduláson közel nyolcezren követelték Székelyföld területi autonómiáját. „Nincsenek illúzióink a bukaresti kormányzattól várható reakciókkal kapcsolatban, de bízunk benne, hogy beadványainknak, valamint az általunk kezdeményezett vitáknak köszönhetően a román kormányzattól érkező válaszok színvonala emelkedni fog” – mondta az SZNT elnöke. Izsák Balázs hiteltelennek nevezte, hogy az Európai Unió soros elnökeként Románia az uniót kohéziós értéknek nevezi, miközben a kormány módszeresen igyekszik a Székelyföldet szegénységben tartani. „Nem lehet hiteles az a hatalom, mely felelős e kialakult helyzetért, épp ezért követeljük: Románia hagyja abba Székelyföld gazdasági ellehetetlenítését” – mondta az SZNT elnöke. Felszólalása végén Izsák Balázs kitért az Európai Unió Bíróságának döntésére is, melyben a testület kinyilvánította: az Európai Bizottság helytelenül alkalmazta a közösségi jogot, ugyanakkor megjegyezte, tévesen járt el Románia és Szlovákia is, amikor beszállt a perbe az Európai Bizottság oldalán.

José Mari Etxebarria: „Az Európai Uniónak védenie kell a nemzeti közösségeket”

„Azért vagyok ma itt és azért vettem részt tegnap a Székely Szabadság napján is, hogy szolidaritásomról biztosítsam az erdélyi magyar közösséget. A Baszk Nemzeti Párt tagjaként is fontosnak tartom a nemzeti közösségek ügyeit, s jól látjuk, hogy Európa gazdasági és kulturális szempontból átalakulóban van. Az európai emberek nem érzik magukat biztonságban, s egy ilyen helyzetben kiemelten fontos, hogy az Európai Unió megvédje a különböző nemzeti közösségeket, melyekről mintha megfeledkeztek volna az utóbbi időben. A sokféleségből születő egység európai gondolat és érték, s olyan jogi eszközöket kell találnunk, melyek európai szinten is megvédik ezt a sokféleséget. Kiemelten fontos, hogy az európai emberek valóban megtapasztalhassák, hogy az unió képes megvédeni őket, s nem hagyja diszkriminálni a kisebbségeket” – jelentette ki José Mari Etxebarria.

Sándor Krisztina: „Kedden MOGYE-ügyben találkozunk a tanügyminiszter asszonnyal”

„A Székely Szabadság Napján résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy két székely fiatalember – Beke István és Szőcs Zoltán – politikai fogolyként ülnek börtönben olyan tettekért, melyek elkövetését a hatóságok mind a mai napig nem bizonyították. Az ő esetük is jó példa arra, hogy Románia kormánya és a román igazságszolgáltatás folyamatosan a magyar közösség ellen dolgozik, igyekszik megfélemlíteni azt” – kezdte felszólalását Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke hozzátette: szükség van arra, hogy a közösség a hétköznapokban még hangsúlyosabban fejezze ki szolidaritását a fogvatartottak mellett. Az SZNT európai polgári kezdeményezése kapcsán Sándor Krisztina hangsúlyozta: készen állnak arra, hogy részt vegyenek az egymillió aláírás összegyűjtésében, melyben az EMNT Demokrácia-központok hálózata is segítséget nyújt, ugyanakkor az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózaton keresztül az EMNT nemzetközi kapcsolatrendszerét is bevonják majd az aláírásgyűjtésbe. „Fontos fejleményként számolhatok be arról, hogy a holnapi nap folyamán Bukarestben találkozunk Ecaterina Andronescu oktatásért felelős miniszterasszonnyal, akinek átadjuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében összegyűlt több mint 15 ezer aláírást, valamint az ahhoz tartozó petíciót. Miután az angol nyelvű már létrejött, nem lehet akadálya az önálló magyar kar újraindításának sem. Bízunk abban, hogy lesz előrelépés e téren” – hangsúlyozta Sándor Krisztina, aki a közelgő európai parlamenti választások kapcsán elmondta: az erdélyi magyar összefogás mozgósíthatja a legjobban a választókat, s reméli, hogy az RMDSZ döntéshozói is jobb belátásra térnek ezügyben.

Szilágyi Zsolt: „A száz éves bizalmatlanság helyett a bizalmat kell építeni Erdélyben”

„Már tavaly júliusban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával, egyértelművé tettük: a Néppárt készen áll a tárgyalásra és a koalíciókötésre az európai parlamenti választások kapcsán. Ha erre vonatkozóan van politikai akarat, jogi akadályokba nem ütközhetünk, hiszen koalícióban indulva is az 5%-os küszöböt kellene elérni. Ha valódi akarat mutatkozna az igazi összefogásra, kis szerencsével akár négy képviselői helyet is megszerezhetnénk” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt. A Székely Szabadság Napja kapcsán a politikus elmondta: az évről-évre összegyűlő tömeg is jól jelzi, hogy az autonómia népakarat. „Tavaly Románia fennállásának száz éves évfordulóját ünnepelték, s többen is úgy látták, hogy az 1918-ban Gyulafehérváron megálmodott Románia-projekt csődöt vallott. Tömegek vándorolnak nyugatra, a rendszerváltás után 30 évvel pedig még mindig nem tapasztalható az a várt fejlődés, melyben mindannyian bíztunk. Erdélyi magyarokként csak annyit kérünk, hogy a román döntéshozók tartsák be a Gyulafehérváron számunkra megígérteket és írásba foglaltakat. Mi is biztonságban és jólétben szeretnének élni, egy stabil demokráciában és jogállamban. Ezzel szemben folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a román állam csorbítja szerzett jogainkat, s erre példa a MOGYE helyzete is” – mondta Szilágyi Zsolt. A politikus hozzátette: tapasztalható bizalmatlanság van immár 100 éve románok és magyarok között. „Mi a többségi román nemzet partnereiként tekintünk magunkra, s ha sikereket akarunk elérni, le kell rombolnunk a bizalmatlanság falait. Az autonómia megvalósítása és a demokratikus párbeszéd mindannyiunk érdekeit szolgálja” – jelentette ki a politikus. Szilágyi Zsolt beszámolt az Európai Szabad Szövetség (EFA) hétvégi kongresszusárol is, melynek kapcsán elmondta: jól látható, hogy számos európai ország küzd hasonló problémákkal, s elérkezettnek látszik az idő arra, hogy lényeges változások menjenek végbe az Európai Unióban, s hogy a kohéziós alapok végre ne a nemzeti régiók közötti különbségek növelését szolgálják. Javaslatára az EFA döntéshozó testülete felkérte tagjait arra, hogy vegyenek részt az SZNT európai polgári kezdeményezésének támogatásában, és segítsenek a szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében.