Nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak vasárnap reggel az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári székházában. A Székely Szabadság Napját követő eseményen jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Jordi Xuclà i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt tagjaként spanyol alsóházi képviselője, Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátus béli tagja és szóvivője, valamint Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója.

A sajtóértekezlet házigazdájaként Szilágyi Zsolt köszönte a megjelent külföldi vendégeket, valamin a sajtó képviselőit, majd hozzátette: az asztalnál helyet foglalókat nem csak az köti össze, hogy mindannyian részt vettek az előző napi marosvásárhelyi tömegrendezvényen, hanem az is, hogy békés módon, demokratikus keretek között harcolnak saját nemzetük szabadságáért és önrendelkezéséért. „Sokkolva állunk a többségi erőszakkal szemben, amikor olyan fenyegetésekkel találkozunk, mint a korábbi román miniszterelnök néhány héttel ezelőtt tett akasztásos kijelentése. Sokkolva szemléljük, hogy a többségi erőszak miként fosztja meg Tőkés Lászlót állami kitüntetésétől, és ugyanígy állunk dr. Dabis Attila pénteki kitiltása előtt is” – mondta a Néppárt elnöke. Szilágyi hozzátette: a békés párbeszéd talaján állva kezdeményezik a székelység autonómiaigényéről folytatott párbeszéd mihamarabbi megkezdését. „Paradox módon épp a román államvezetés az, amely destabilizálja az országot, amikor nem hajlandó tárgyalni jogos követeléseinkről. Mi lojális, adófizető állampolgárai vagyunk Romániának, a döntéshozók azonban ennek ellenére sem tartják magukat az elődjeik által – száz évvel ezelőtt – Gyulafehérváron megfogalmazottakhoz. Újra és újra ki kell mondanunk: Románia lesz erősebb attól, ha a székelység – autonómiája révén – erősebb lesz. Legfőbb üzenetünk tehát ez: induljon párbeszéd az önrendelkezésről, s annak köszönhetően, hogy az autonómiáról szóló törvénytervezet újra a román parlament előtt van, esélyünk nyílik átértelmezni a román—magyar viszonyt, mely minden esetben a kölcsönös tiszteleten kell alapuljon. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagpárjaiként pedig láthatjuk: nem vagyunk egyedül törekvéseinkkel, s az elmúlt időszakban sikerült szövetségeseket szereznünk nemzetközi színtéren is” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. 

Tőkés: „Követeljük az erdélyi magyar közösség teljes körű autonómiáját!” 

„Katalán, baszk és olaszországi vendégeink az autonómia nagyköveteiként jöttek el hozzánk akkor, amikor nem csak a román többség ünnepli az egyesülés centenáriumát, hanem a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az önrendelkezés évének nyilvánította az idei esztendőt. Éppen 100 évvel ezelőtt alakult meg az SZNT, azt követően pedig az EMNT is. Mondhatni: a mai SZNT jogutódja elődjének, az EMNT pedig történelmi utódja a korábbi Nemzeti Tanácsnak” – kezdte hozzászólását Tőkés. Az EMNT elnöke elmondta: következetesen képviselik Erdélyben az önrendelkezés politikáját, és határozottan elutasítják a szeparatizmus vádját.

 „A tegnapi marosvásárhelyi esemény tiltakozásként is értelmezhető Románia mesterséges regionális átszervezésének terve ellen, mely legalább akkora katasztrófát jelentene, mint a Ceaușescu-féle területrendezési terv. Ugyanakkor nem csak tiltakozunk,  hanem ki is állunk Székelyföld területi autonómiája és az erdélyi magyar közösség többszintű autonómiája mellett” – mondta Tőkés, majd hozzátette: az autonómiatörekvések terén előrelépés történt, hiszen – az év elején – a romániai magyar pártok közös nyilatkozatban sorakoztak fel a nemzeti önrendelkezés ügye mellett. „A gyulafehérvári népgyűlés ránk vonatkozó cikkelyeihez ragaszkodunk, és követeljük az erdélyi magyar közösség teljes körű autonómiáját! Ugyanakkor az RMDSZ-től elvárjuk, hogy a gyakorlatban is képviselje – Románia parlamentjében – ezen törekvéseinket” – hangsúlyozta az EMNT elnöke, aki beszámolt arról is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) idén februárban egy felhívást juttatott el a román parlamenthez, melyeben szorgalmazták az önrendelkezésről folytatott párbeszéd mihamarabbi megkezdését. „Életbevágóan fontos, hogy szót értsünk a román többséggel akkor, amikor Bukarest igyekszik éket verni közénk. Száz év után végre megoldást kell találni az erdélyi magyarok helyzetére, s őriznünk kell regionális identitásunkat. A kedvező folyamatokat látva kimondhatjuk: számítunk a transzilvanista irányzat erősödésére” – zárta felszólalását Tőkés László. 

Jordi Xuclà i Costa: „Vállalom, hogy európai szintre vigyem Dabis Attila ügyét!”

„Az autonómia a demokrácia egyik dimenziója, egy olyan demokratikus jog, mely a kölcsönös tiszteleten alapul. Az autonómia lehetővé teszi egy magasabb életszínvonal biztosítását, s azért vagyunk ma itt, hogy erdélyi kollégáinkat támogassuk önrendelkezési küzdelmükben” – jelentette ki Jordi Xuclà i Costa. A spanyol alsóházi képviselő hozzátette: Európa nem csak a 28 tagállamból áll, hanem számos nemzeti közösségből is, melyek saját nyelvvel, kultúrával és identitással rendelkeznek, s akiket mind megilleti az önrendelkezés joga. „Az országhatárok nem határozzák meg az identitást, s az európai sokszínűség értékként kezelhető. A katalán és az erdélyi helyzet sok mindenben különbözik egymástól, egy azonban biztos: az autonómia jó lehetőséget teremt a mindenkit megillető alapvető jogok biztosításához. Hihetetlen, hogy a szabad Európában megtörténhet az, hogy valakit – ráadásul jogtalanul – kitiltsanak egy országból, korlátozva a szabad mozgáshoz való jogát. Épp ezért vállalom, hogy európai szintre vigyem Dabis Attila ügyét” – jelentette ki Jordi Xuclà i Costa.

Jokin Bildarratz Sorron: „Közösségszervezési szempontokról beszélünk, amikor autonómiát említünk”

„Amikor az autonómiáról beszélünk, valójában közösségszervezési szempontokról van szó. Nyelvhasználati jogainkról, oktatásunkról, nemzettársaink mindennapi életéről, az adók begyűjtéséről és elosztásáról beszélünk” – mondta Jokin Bildarratz Sorron. A Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátus béli tagja hozzátette: arra törekednek, hogy a baszk gazdasági helyzetet fellendítsék, s legfőbb célkitűzésük, hogy 2020-ra 10%-nál alacsonyabb legyen a munkanélküliség. „Azt tanácsoljuk az erdélyi magyaroknak, hogy tegyenek meg mindent az autonómia kivívása érdekében, mi pedig jelenlétünkkel és az Európai Tanácsban is támogatást nyújtunk ehhez” – jelentette ki a politikus.

Gio Paolo Baglioni: „Az autonómia normalitást jelent”

„Mindent meg kell tennie az erdélyi magyaroknak és székelyeknek, hogy Romániát kivezessék abból a sötét korszakból, amelyben sorozatos jogsértések érik őket. Az Európai Szabad Szövetség – melynek a Néppárt is tagja – jogi tanácsadójaként is állítom: az erdélyi magyar közösséget megilleti az autonómia, s ezt elsősorban Bukarest felé kell tolmácsolnunk. A centenáriumi események miatt épp itt az ideje, hogy visszatekintsünk a múltba, s levonva a megfelelő következtetéseket, ideje megállapítani, mit tehetünk a jövő érdekében” – hangsúlyozta Gio Paolo Baglioni. „Az olasz alkotmány kimondja, hogy az ország egy és oszthatatlan, mégis több autonóm tartománya is van, melyek gazdaságilag is kiemelkedően szerepelnek. Az autonómia normalitást és stabilitást jelent, ami pedig Dabis Attilával történt, az törvényellenes és elfogadhatatlan” – jelentette ki az EFA jogi tanácsadója

Izsák Balázs: „Ha nyomás alá helyeznek minket, csak még erősebbek leszünk!”

 „Tegnap Marosvásárhely és a Székely Szabadság Napja végérvényesen is az autonómiaküzdelem kiindulópontjává vált. Mindezért meg kellett küzdenünk, hiszen az elmúlt években perek sokaságát kellett lefolytatnunk – noha csak alkotmányos jogainkkal kívántunk élni. Perben álltunk a polgármesteri hivatallal és a csendőrséggel is, ezen csatákat pedig megnyertük” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT elnöke hozzátette: attól, hogy a román hatóságok igyekeznek nyomás alá helyezni az autonómiáért küzdőket, azok csak még erősebbek lesznek. „Örömmel tölt el, hogy baszk, katalán és olasz barátaink velünk tartottak a tegnapi napon. Jelenlétük azokat a kapcsolatokat erősíti, melyek összekötik Marosvásárhelyet és a Székelyföldet a nemzetközi színtérrel. Az SZNT diplomáciai tevékenységéhez tartozik, hogy megpróbálunk együttműködést és szolidaritást kiépíteni nemzetközi partnereinkkel, s valljuk, hogy a népek közötti szolidaritás végül sikert eredményez” – zárta felszólalását Izsák Balázs.