Az Erdélyi Magyar Néppárt Románia regionális átszervezéséről szóló javaslatcsomagjáról számolt be Toró T. Tibor pártelnök csütörtöki, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló  Európai Polgári Kezdeményezés fejleményeit ismertette.

A romániai régióátalakítás során figyelembe kell venni a földrajzi, történelmi és gazdasági realitásokat – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök szerint az új közigazgatási egységeket nem találomra, „vonalzóval és körzővel” kell kialakítani, hanem a helyi sajátosságokat figyelembe véve, „funkcionális régiókat” kell saját jogkörökkel felruházni. A jogköröket nem lentről kell elvenni, a regionális központosítás jegyében, hanem fentről, a kormánytól és annak szerveitől kell átadni – magyarázta Toró.

A Néppárt az aszimmetrikus regionalizáció elvét érvényesítené a regionális átszervezésben: a helyi sajátosságok, a gazdasági és társadalmi eltérések mentén minden régiónak el kell döntenie, hogy milyen közigazgatási jogköröket kíván megkapni – szögezte le Toró. Az elnök ismertette a dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, gazdasági-közigazgatási földrajzi szakértő vezetésével dolgozó néppárti szakértői csoport munkaanyagát. Az Erdélyi Magyar Néppárt elképzelése szerint Erdélyben hat régiót kell létrehozni, ezek a Partium, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély, a Székelyföld és Brassó urbánus kisrégiója lennének. A Székelyföldet és a Partiumot sajátos jogállású régióként képzelik el, de minden régió ilyen elbírálást kaphat, amennyiben igényli. A brassói metropolis-övezet mellet a Duna- és Fekete-tenger-közeli Galac – Brăila agglomeráció, valamint Bukarest környéke is nagyvárosi fejlesztési zónába, metropolis-régióba tömörülne.

A pártelnök elmondta, a tervezet gazdasági-pénzügyi megalapozása és a hatástanulmányok elkészítése a kormányszervek feladata, az ehhez szükséges adatsorokkal ugyanis csak ezek az intézmények rendelkeznek. Hozzátette: a párt rendelkezésére álló statisztikai adatokból ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy a javasolt struktúrák „életképes és fenntartható” régiók lennének. Toró fontosnak tartja, hogy a közigazgatási átalakítást egy több cikluson át tartó reformsorozat, azt kísérő pilótaprogramok és a tapasztalatok összegzése előzze meg.

Az RMDSZ korábbi, a néppárti javaslatot támadó nyilatkozatait Toró T. Tibor „érthetetlen, ideges reagálásnak” minősítette, amely abból adódik, hogy az RMDSZ a jelenlegi megyerendszert igyekszik megőrizni, és a régióátalakításról semmilyen hivatalos elképzelése nincs. „Tegyük félre az arrogáns megnyilvánulásokat, előbb beszéljenek a szakértők, és csak utána a politikai döntéshozók” – javasolta Toró T. Tibor.

Sándor Krisztina emlékeztetett: a Kárpát-Medencei Autonómia Tanács (KMAT) mártélyi gyűlésén jelentették be, hogy Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az Európai Bizottság Jogi Főosztályához előzetes jogi kontrollra nyújtotta be a párt Európai Polgári Kezdeményezését (EPK). A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelmét célzó kezdeményezést az európai alapszerződések szellemében vizsgálják meg, majd várhatóan két-három héten belül kapnak választ – közölte Sándor Krisztina. Az EB válasza után újabb egyeztető KMAT-ülést tartanak.

Addig is, Szilágyi Zsolt vezetésével egyeztetések folynak az európai szakértőkkel, ezek nyomán körvonalazódik majd, hogy melyik tagállamokban indítják be az egymillió európai aláírás összegyűjtését. A Néppárt a magyar közösségek lakta államokra feltétlenül számít. Az aláírásgyűjtés folyamatát az Európai Szabad Szövetség nevű ernyőszervezet tagjai is segítik. Elhangzott: a kisebbségvédelem és a területi önrendelkezés nem csak erdélyi magyar kérdés, hanem minden őshonos európai nemzeti kisebbség ügye is, ehhez kell megnyerni a földrész közösségeit.

Miután az előzetes normakontroll megtörténik, a Néppárt a visszajelzéshez igazodva véglegesíti az EKP szövegét. Ha az Európai Bizottság részéről erre a beadványra is jóváhagyó válasz érkezik, elindul a legtöbb egy évig tartó aláírásgyűjtés, ami Sándor Krisztina szerint 2013 ősszén veheti kezdetét.

Toró T. Tibor szólt arról is, hogy az erdélyi magyar szervezetek részéről párhuzamosan három EPK-kezdeményezés folyik. Míg a Néppárt szövegtervezetében az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére, addig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az önálló gazdasági fejlesztési régiókra és a régiókohézióra fektette a hangsúlyt. Az SZNT részéről a nemzeti régiók kialakításának sürgetése egy nagyon bölcs megközelítés – mutatott rá Toró. Hozzátette: az RMDSZ Minority Safe Pack néven ismertetett csomagjáról egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mivel is foglalkozik. Toró sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ nem akarja a dokumentumot megosztani. Mint mondta, a három EPK inkább kiegészíti egymást, mintsem hogy versengjenek. A korábbi KMAT-üléseken leszögezett együttműködési elvekről szólva kijelentette: „egymással párhuzamosan, rendre nyújtjuk be tervezeteinket az Európai Bizottsághoz. Amelyik átmegy a szűrőn, amellé felsorakoznak a Kárpát-medencei magyar szervezetek. Európában csak egy egységes arcot mutatva, közösen tudjuk képviselni a magyar ügyet” – összegzett Toró T. Tibor.