A zord időjárási körülmények ellenére mintegy háromszázan ünnepeltek együtt 2013. március 15-én, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőivel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott nagyváradi megemlékezésen, Szacsvay Imre mártír jegyző Körös-parti szobránál.

Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fodor Tamás, kolozsvári konzul Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levelét olvasta fel.

Tőkés: a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen többen voltak, mint 1848 március 15-én a pesti megmozdulásokon

Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő beszédében a szabadság fogalmát a börtön jelképével állította szembe. „Ki kell szabadulnunk a társadalom börtönéből, a megkötöttségekből, az elnyomatásból, a félelemből, a megalázottságból, ez fokozott mértékben érvényes egy kisebbségi helyzetben élő nemzeti közösségre, mint amilyen az erdélyi magyarság” – fogalmazott az EMNT elnöke. Hozzáfűzte: a társadalom, az ország is válhat börtönné, ugyanis nem nevezhető szabadnak az a nép, mely jogfosztottságban él, mely nem használhatja szabadon anyanyelvét vagy nemzeti szimbólumait. Meggyőződése szerint „amíg nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, amíg a népakarat és az önrendelkezés nem valósul meg, addig csak áltatjuk magunkat azzal, hogy szabadok vagyunk”.

Tőkés László felelevenítette, hogy az elmúlt 165 évben, miként sajátították ki a forradalom eszméjét az adott történelmi körülményeknek megfelelően, majd hozzátette: nincs ez másképpen ma sem, amikor „az etnobiznisz jegyében olyan emberek szervezik magyarságunkat, akik immár nem a bécsi udvarban kilincselnek, hanem Bukarestben, és a bukaresti hatalomhoz igazítják lépteiket”. Ha nem vagyunk hívek a szabadság eredeti eszméjéhez, akkor nem lehet hiteles ünneplésünk – mutatott rá az előző királyhágómelléki püspök.

Az erdélyi EP-képviselő beszédében ugyanakkor felhívta a figyelmet: míg a történészek szerint a „pesti srácok” mintegy húszezren voltak, addig a múlt héten tartott autonómia-tüntetésen, a becslések szerint mintegy harminc ezren. Tanulságként azt a következtetést vonta le, hogy amiképpen ’48 március 15-e csak a kezdet volt – mely kezdet gyümölcsei csak későbben értek be –, azonképpen 1989 decembere, és 2013 márciusa is csak egy kezdetet jelent. Folytatnunk kell a szabadságért elkezdett küzdelmünket! – mondotta végül Tőkés László.

Zatykó: tiszta szívű vezetők kellenek

„Őseink felé való adósságunk az, hogy a márciusi ifjakról megemlékezzünk, de ennél még fontosabb a jövő generációja szempontjából, hogy a mai időket kedvezően alakítsuk” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Zatykó Gyula, a Néppárt Partiumért felelős alelnöke. Véleménye szerint az egyéni szabadságon túlmutató, igazi szabadság akkor valósul meg, ha másoktól függetlenül, kisebbségi sorsunkon felülkerekedve, autonóm módon tudjuk kormányozni saját sorsunkat. Ennek lehetőségét pedig csakis a különböző autonómia-formák biztosítják – mutatott rá a néppárti elöljáró, aki ugyanakkor a tisztán látás fontosságát emelte ki, mondván: tisztán kell látnunk, hogy vezetőink milyen úton vezetnek bennünket, ugyanis sok a szemfényvesztő közöttük. Egyedül tisztaszívű vezetőkkel, félelem nélküli lélekkel tudunk küzdeni jogainkért, szabadságunkért, ahogyan tették azt a márciusi ifjak, az ’56-osok és mindannyian, akik a szabadságért küzdöttek – zárta beszédét Zatykó Gyula.

A megemlékezés színvonalát a Nagyváradi Asszonykórus, valamint Dánielfy Zsolt debreceni és Kelemen Csaba egri színművészek közreműködése emelte.

Az ünnepséget megelőzően az EMNT és a Néppárt Bihar megyei képviselői az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyváradi emlékhelyein koszorúztak: Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú síremlékénél a róla elnevezett nagyváradi köztemetőben, a várad-rogériuszi templom melletti honvéd emlékhelynél, Petőfi Sándor mellszobránál a Schlauch-kertben, valamint Bem tábornok segédtisztje, Farczádi Kováts Mihály sírhelyénél a várad-olaszi plébániatemplom alagsorában.

Az EMNT és Néppárt által szervezett délelőtti, gyermekeknek szóló foglalkozások keretében Holló Barna nagyváradi képzőművész az 1848. március 15-én is alkalmazott szitanyomásos technikát mutatta be az érdeklődő diákoknak, mely módszert alkalmazva a Nemzeti Dal szövegét sokszorosították. Ezeket, emlék gyanánt – az előzőleg együtt készített kokárdákhoz hasonlóan – hazavihették a gyerekek. Szintén a délelőtti programok sorában, Dánielfy Zsolt és Kelemen Csaba színművészek irtányításával forradalmi dalokat tanulhattak a gyerekek.