Orbán: Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatásban gondolkodom

A kormányfő azt szeretné, ha Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működne, ahol minden diák képes maga állni a tanulási költségét, de a tandíjat ellenzi.

"Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratban kelljen majd visszaadnia" - magyarázta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a 2 %-os diákhitel 10-30 éves lejárattal olyan gazdasági lehetőség, amelyet csak kevés társadalmi csoport számára tud biztosítani a magyar állam.

"Az új rendszer elvi alapja a következő: a mérleg egyik serpenyőjében az van, hogy az egész nemzeti közösség érdeke, hogy tehetséges tagjai tanulhassanak, és tudásuk hasznából később az egész közösség részesedhessen. Ezért van a Diákhitel 1 és 2, és ezért kell az állami ösztöndíjasnak bizonyos időt Magyarországon dolgoznia. A mérleg másik serpenyőjében pedig az a társadalmi tény található, hogy aki képzettebb, jobb álláshoz juthat, kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, tágabb tér nyílik előtte a felnőtt életben. Az új rendszer lényege a kölcsönös felelősségvállalás, amely az egyén és a közösség között jön létre" - mondta a miniszterelnök.

A munkáltatók váltsák majd ki a diákhitelt

Szavai szerint minél drágább egy képzés, annál inkább el kell nyújtani a visszafizetés idejét, és annál hosszabb türelmi időt kell kérni. Emellett - folytatta - arra kell ösztönözni a munkaadókat, hogy amikor felvesznek fiatalokat, akkor váltsák ki őket ebből a diákhitelből. "Például azok a jogászok vagy közgazdászok, akik most állami ösztöndíjból nem részesültek, ha az államhoz jönnek munkáért, és elnyerik az állást, akkor az állam azonnal ki fogja váltani őket a diákhiteleikből" - mondta Orbán Viktor.

Az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámával kapcsolatban szerinte az lett volna a helyes, ha már idén egyetlen ilyen férőhelyet sem biztosított volna az állam, "ám az oktatási kormányzat a fokozatosság mellett döntött".

Tegyék próbára magukat a fiatalok, de ne maradjanak kinnt!

Arra a felvetésre, hogy egy friss felmérés szerint a 18-29-es korosztály fele mondja ma  Magyarországon, hogy elhagyná az országot, ha tehetné, Orbán Viktor azt felelte: nem akarná meggyőzni a fiatalokat, hogy ne menjenek. Arról akarná inkább meggyőzni őket, hogy ha úgy érzik, elég tehetségesek, ha úgy érzik, helyt tudnak állni a versenyben egy idegen anyanyelvű közegben, ha úgy gondolják, van elég tudás a zsebükben, hogy el tudják magukat tartani, akkor bátran próbálkozzanak, de ne maradjanak kinn! - mondta az interjúban.

"A magyar fiatal generációkban századokra visszamenőleg megvan az az ösztön, hogy más kultúrában is kipróbálják magukat. A kalandozások népe vagyunk, és ez igaz a XXI. században is. Ha nem jönnek haza, az a veszteség! De hát mindenkinek egy élete van, és arról neki magának kell döntenie. Itt a kormány csak annyit tehet, hogy világossá teszi: nyugodtan mehet, itthon rendben lesznek a dolgok, itt egy olyan ország várja majd, ahova lesz kedve hazajönni. Menni, bizonyítani, pénzt keresni, okosodni, aztán hazajönni és szolgálni a hazát. Én is elmentem ’89-ben, amikor ösztöndíj lehetőséghez jutottam. Azonnal mentem Oxfordba, hogy tanuljak. Megmértem magam, próbáltam helytállni, hazajöttem, most itt teszem a dolgom, szolgálom a hazát." - tette hozzá a miniszterelnök.

Az ügynökkérdésről

"Az ügynökkérdésben jól haladunk" - jelentette ki a miniszterelnök. Úgy értékelte, hogy a magyar ügynökügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában. "Én azon az állásponton vagyok, hogy a szabadság mellett érdemes lándzsát törni, tehát mindenki, aki áldozata volt az előző rendszernek, például megfigyelték, az korlátozás nélkül hozzáférhessen az őrá vonatkozó összes információhoz" - foglalt állást Orbán Viktor.

Az elszámoltatáról

Elmondta, az elszámoltatás eddigi eredményeit a közelmúltban tekintette át a kormány, és megállapította, hogy komoly munkát végeztek az ezzel foglalkozók. "Inkább ott lehet az embernek csalódottsága, hogy lassabban haladnak az eljárások, mint azt az ember egészséges jogérzéke előre jelezné" - jelentette ki a miniszterelnök.

A Sukoró-ügyről

A sukorói telekcsere ügyében Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista miniszterelnök ellen megszüntetett eljárás kapcsán feltett kérdésre közölte: az ügyészség a parlament alá tartozik, így a kormány, ha akarná sem tudná elérni, hogy a hatóság vádat emeljen. "Mi csak azért tudunk felelősséget vállalni, hogy felderítsük a tényeket, összegyűjtsük a dokumentumokat, és utána az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsájtsuk" - jelentette ki.

Amit lehetett, mi megtettük!

Budai Gyula munkáját illetően azt mondta, egy áttekinthető könyvben össze kell foglalni, és hozzáférhetővé kell tenni, hogy mindenki lássa, mely ügyek feltárásával foglalkozott a kormány az elmúlt két évben. "Azért, hogy tisztán álljunk az Úr és a választók színe előtt: amit lehetett, mi megtettük" - tette hozzá.

Szabó Mátéról

Orbán Viktor az egyetemi éveire emlékezve Szabó Máté ombudsman oktatói megítéléséről szólva azt mondta: már akkor is olyan volt, mint most, azaz "obskúrus témákkal foglalkozott obskúrus megközelítésekből". Az akkor itthon még nagyon éretlennek számító zöld ügyekkel is foglalkozott - idézte fel, megjegyezve: "de már akkor is alig tudta követni a cikázását az ember, most ombudsmanként is nagyjából ez a helyzet".

Gyurcsány Ferencről

Egy a Bibó István Szakkollégiumban készült videó tanúsága szerint korábban méltatta Gyurcsány Ferenc akkori KISZ-titkár tárgyalási kultúráját. "Ott a szervezői és helyzetfelmérő képességével, a teendők logikus számbavételének képességével kitűnt közülük a szóban forgó úriember" - mondta most erről a '80-as évek második felének eseményeit felidézve Orbán Viktor.

Az Európai Unióról

Az unió jövőjét illetően azt jósolta, "az Európai Unió láthatóan nem ketté fog szakadni, hanem egymástól jól látható módon elkülönülő területekre bomlik majd". Az egyik az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa. Senki nem fog pénzt adni nekünk a közép-európai országokból, senki nem akarja a bajainkat megoldani helyettünk, de azt mindenki érzi, hogy az unión belül erősebb Közép-Európa egy felzárkózó Magyarországgal, mint egy gyenge Magyarországgal - mondta. 

[Forrás: MTI/hirado.hu]