Kedvezőbb az erdélyi magyar közösség számára az, ha az eddigi, arányos rendszerben juttatja képviselőit a bukaresti parlamentbe az őszi választások eredményeként – állítják a magyar politikai szervezetek vezetői, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést.

Amint arról a Krónika napilap beszámolt, az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választották volna meg a kétkamarás parlament tagjait. Ennek alapján minden választókerületből a legjobban szereplő jelölt került volna a parlamentbe, a vesztesekre adott szavazatok pedig elvesztek volna. Ezzel az – önkormányzati voksolás tanúsága szerint 50 százalékos támogatottsággal rendelkező – USL akár kétharmados többséget is szerezhetett volna a törvényhozásban. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) szerint ez a rendszer sérti a képviselethez való jogot, ezért megóvta a törvénymódosítást az alkotmánybíróságon, amely szerdán helyt adott a panasznak.

Toró T. Tibor bízik a megegyezésben

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a szemben álló felek – az államelnök és a kormányon levő politikai pártok – még nem játszották ki minden kártyájukat, ezért még elképzelhető egy váratlan fordulat. „Két változat lehetséges: hogy a jelenleg érvényben levő törvény szerint szervezik meg a parlamenti választásokat, vagy a Ponta–Antonescu-páros valamilyen módon mégis érvényesíti az akaratát. Mindkét változatra készen kell állni, ez mindenképpen egyeztetést igényel az erdélyi magyar pártok részéről” – szögezte le a politikus. A jelenleg érvényes változat megköveteli az egységes fellépést, de minden esetben, közép és hosszú távon a magyar közösség érdeke, hogy a politikai pártok ne a pillanatnyi érdekeik szerint alakítsák a stratégiájukat, mondta Toró. Közölte továbbá, a néppárt kezdeményezni fogja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, hogy az erdélyi magyar pártok megvitassák álláspontjukat a parlamenti választásokról. „Tévedés lenne az önkormányzati választások eredményeiből kiindulva készülni az őszi megmérettetésre. Nem szerencsés, ha az RMDSZ erre alapozva úgy gondolja, hogy egyedül is képes ellátni az erdélyi magyarság érdekképviseletét, hiszen kétes értékű nemzetpolitika, amikor komoly társadalmi rétegek kimaradnak a parlamenti döntésekből. Gyengül a nemzeti közösség, ha csökken azok száma, akiknek fontos a közélet, akiknek van erdélyi jövőképe. Ezt nem szabad a pillanatnyi pártérdekért kockáztatni. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy számosabb és felkészültebb legyen a politikai elit, amely képviseli. Figyelembe kell venni a különböző álláspontokat, s ha nem sikerül a magyar pártoknak közös nevezőre jutni, az a szűk pártérdek győzelme lesz a köz- és a nemzeti érdek felett”– fogalmaztott Toró T. Tibor.

Budapest összefogást sürget

Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára is világossá tette, hogy a magyar kormány csak akkor tud együttműködni a határon túli magyar szervezetekkel, köztük az erdélyi magyarság képviselőivel, ha egységesen lépnek fel – közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője vasárnap az MTI-vel. Kaleta Gábort azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „az RMDSZ gyengítésére irányuló budapesti és bukaresti törekvések ellenére” a szövetség megnyerte a júniusi önkormányzati választásokat. A Külügyminisztérium sajtófőnöke az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: szükség van arra, hogy az erdélyi magyar szervezetek képesek legyenek olyan közös célokat, programot kidolgozni, amelyben egyetértenek, és ezt a „minimumot” közösen tudják képviselni.