November 13-án Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Külügyi és jogi szakbizottsága, melyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részéről Sándor Krisztina ügyvezető elnök,  az Erdélyi Magyar Néppárt részéről Toró T. Tibor alelnöke vett részt.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár köszöntője és beszámolója és külpolitikai helyzetjelentése után Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa beszélt a kiemelt nemzetpolitikai programokról, majd Kalmár Ferenc miniszteri biztos tájékoztatta a megjelenteket a szomszédságpolitikai kérdésekről.

A hozzászólások rendjén Toró T. Tibor tájékoztatott a bevándorlási kvóták elleni tiltakozásként az EMNT és a Néppárt által meghirdetett erdélyi aláírásgyűjtésről. A honosítási folyamat kapcsán kijelentette: a külhoniak által megszerzett magyar állampolgárságot konkrét tartalommal kellene megtölteni, s ehhez javasolta további stratégiai anyagok kidolgozását a magyar kormánynak. Toró az aktuális romániai belpolitikai helyzetről megjegyezte, hogy az új politikai átalakulásban szerencsére nem jutottak vezető szerephez olyan közismerten magyarellenes politikusok, mint Gabriel Oprea vagy épp Mircea Dușa. A szomszédságolitikai kérdések kapcsán a külügyi szaktárca figyelmébe ajánlotta az erősödő román regionalista mozgalmakat, melyekkel a Néppárt rendszeres kapcsolatot ápol. A Néppárt alelnöke a Kisebbségi Jogvédő Intézet kapcsán Csóti György elnök beszámolójához hozzáfűzte: az intézetnek még nagyobb költségvetéssel kellene működnie, hogy a létrehozásakor kijelölt feladatait a lehető legszélesebb formában tudja végezni, mert igény van rá.

Sándor Krisztina Grezsa István miniszteri biztos beszámolója kapcsán elmondta: a határon túli magyar közösségekről készült felmérésben megfogalmazott stratégiai célok közül a határon túli nemzetrészek gazdasági megerősítése jelenleg a legfontosabb. Ezt megerősítheti a szakképzés, hiszen a határon túli nemzetrészek esetében a jelentős elvándorlás mellett a megfelelő munkaerő hiánya is általános gond. A Petőfi Sándor program kapcsán az EMNT ügyvezető elnöke javasolta, hogy a magyar kormány ne csak az ösztöndíjasokat támogassa, hanem az ezeket befogadó intézményeket, szervezeteket is. Beszámolt a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen létrehozott állampolgári kezdeményező bizottságról is, mely a közeljövőben a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiatervezetét. Ehhez 100.000 aláírás összegyűjtése szükséges. Kitért a bukaresti Colectiv szórakozóhelyen bekövetkezett tragédiát követő utcai megmozdulásokra is, melyek sajátos módon az erdélyi magyar közösségből nem váltottak ki hasonló erejű tiltakozásokat. A jelenség értelmezése többsíkú, azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az autonómiatörekvések kapcsán is egyre nő a közömbösség – hangsúlyozta.

A Magyar Állandó Értekezletet a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői alkotják, de minden esetben biztosítva a térség valamennyi magyar nemzeti közösségének részvételét. A MÁÉRT szakbizottságai rendszerint annak plenáris ülése előtt – erre idén december 3-án kerül sor –, tartják évenkénti ülésüket. Erdélyi részről a Külügyi és jogi szakbizottság ülésén a fentiek mellett jelen voltak Korodi Attila parlamenti képviselő az RMDSZ, Biró Zsolt elnök pedig az MPP képviseletében.