Szeptember 22-én délelőtt Nagyváradon ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az eseményt egy kétnapos autonómiakonferencia követte, amelynek a Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címet adták a szervezők. A rendezvény a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Partitipatio Alapítvány és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében zajlott, helyszínéül a Partiumi Keresztény Egyetem szolgált. Mindkét eseményen jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki kijelentette: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács által 2007-ben rendezett mozgóurnás népszavazás is jelezte, hogy az autonómia népakarat a Székelyföldön.

„Jogunk van ahhoz, hogy teljes értékű életet éljük és létrejöjjön egy társadalmi alrendszer – az autonómia –, amely ezt biztosíthatja. Az elmúlt évtizedekben bizonyossá vált: Románia nem tudja, vagy nem akarja megoldani azokat a problémákat, melyeket a magyar közösség békés, demokratikus módon felvetett. Épp ezért jelenthetjük ki: az állam, melyben élünk, nem tölti be funkcióját, a kérdés pedig az, mikor tudjuk rákényszeríteni a román politikai elitre, hogy a közel 100 éve tett gyulafehérvári ígéreteiket betartsák” – mondta a konferencián elhangzó hozzászólásában Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke hozzátette: az erdélyi magyar közösség békében szeretne élni a román nemzettel, ugyanakkor nem mondhat le alapvető jogairól. „A székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács által 2007-ben rendezett mozgóurnás népszavazás is jelezte, hogy az autonómia népakarat a Székelyföldön” – jelentette ki Szilágyi.

A tartalmas, szerteágazó kérdéseket, megközelítéseket és válaszokat felvetett konferenciát záró sajtótájékoztatón Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a többé-kevésbé kiteljesedett egyházi és akadémiai autonómia közegében lezajlott önrendelkezési tanácskozás olyan törekvéseket tűzött napirendjére, amelyek a formai és tartalmi különbözőségek dacára a legteljesebb normalitásról szólnak. Ezzel összhangban a legsürgetőbb teendők egyike elérni azt, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek ne jelentsenek nemzetbiztonsági kockázatot a többségi nemzetállamok szemében. Elisabeth Nauclér, finnországi svéd politikus és jogász, volt helsinki parlamenti képviselő és ENSZ-munkatárs, az Åland-szigeteki autonómia emblematikus alakja, ezzel egyetértve fejtette ki, hogy tapasztalati úton győződhetett meg az évek során: a világ és Európa több részén létrejött és működő autonómiák igazolják az önrendelkezési törekvések legitimitását.