A múlt jövője – emlékezetpolitika a kommunizmus bukása után három évtizeddel címmel tartottak előadást pénteken a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A beszélgetésen Lukasz Kaminski, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnöke, Andreja Valic Zver, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnökségi tagja, Földváryné Kiss Réka, Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, Benkő Levente, történész, az előadás moderátora szólalt fel. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform alelnöke köszöntötte a jelenlevőket – elmondva: Európa még nagyon sok náci és kommunista bűntettel kell szembenézzen, a Platform azonban ennek érdekében végzi munkáját.

Az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform 54 tagszervezetet tömörít, amelynek célja a totalitárius rendszerek alatt történt bűnök feltárása, valamint az elnyomó korszakok valós feltérképezése. A Platform célja, hogy Brüsszelben felállítson egy köztéri emlékművet a totalitarizmus áldozatainak emlékére. „Nyugat egyáltalán nem érti, miért olyan fontos nekünk, hogy a kommunizmus rémtetteit és emberiségellenes bűneit feltárjuk. A nácizmus és a kommunizmus bűntetteivel való szembenézés, a múlt közös európai szintű elemzése, elkerülhetetlen” – közölte Szilágyi Zsolt. A néppárti politikus megköszönte a magyar parlamentnek és a magyar kormánynak, hogy támogatja a platformot, valamint kiemelt figyelmet fordít az elnyomó rezsimek uralma alatt áldozatul esett személyek emlékének megőrzésére.

Andreja Valic Zver, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnökségi tagja az eltelt tíz évben főként a totalitárius rendszer bűnöseinek felkutatásával foglalkozott Szlovéniában. „Az áldozatok a 90-es évekig el kellett hallgassák azokat a történeteket, atrocitásokat, amelyeket a rendszer követett el ellenük. Közel 30 év után már végre beszélhetnek, mi pedig meghallgatjuk őket” – közölte Andreja Valic Zver. A platform szlovéniai szervezete főként kutatásokat végez, amelyek leginkább személyes vallomások feldolgozásaiból állnak.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, a Platform kapcsán kiemelte: munkájuk elején több nehézséggel néztek szemben, főként azért, mert a korábbiakban nem volt egy szervezett intézményi háttér a kommunista bűnök feltárására. Az 1956-os forradalom kapcsán elvégzett kutatás során sikerült több halálraítélt nevét kideríteni, valamint az ügyészek és a bírák neveire is fény derült. „Szükségünk van ezekre a kutatásokra, hiszen ezek alapján tudjuk elmondani egy adott kor összefüggő, valós történetét” – jelentette ki Földváryné.

„Szeretnénk meggyőzni az európai uniós politikusokat, hogy ez a súlyos közép-európai trauma fontos egész Európa számára. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy oktassuk a feltárt információkat, hiszen átakarjuk adni a tudást a totalitarista rendszerek valós arcáról. Azt kívánjuk, hogy a fiatal generáció is megértse mi az, ami valójában a múltban történt. Nem feltétlen az a célunk, hogy felelősségre vonjuk a bűnösöket, hanem hogy megismerjünk minden olyan visszaélést, amelyet az emberiség ellen követtek el” – jelentette ki Lukasz Kaminsk.