Sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a hétvégi népszavazás témájában. A pártelnök kijelentette: a Néppárt Országos Elnöksége – korábbi állásfoglalásához híven – a részvételre és az igennel való szavazásra buzdítja szimpatizánsait, ugyanakkor határozottan elítéli a gyűlöletkeltést és bármiféle kisebbség kirekesztését, ezért javasolják: a referendum után a bukaresti döntéshozók mihamarabb szabályozzák egyértelmű jogi eszközökkel a regisztrált élettársi kapcsolat konkrét lehetőségeit.

„Korábbi állásfoglalásunkhoz híven igent mondunk a családra és a házasságra, ugyanígy a szeretetre is, de határozottan nemet mondunk a gyűlöletkeltésre és a kirekesztésre” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt. A párt elnöke hozzátette: a népszavazást megelőző kampány károsan elfajult, gyakran gyűlölködésbe fulladt, a Néppárt pedig a történelmi egyházak álláspontját támogatva alakította ki véleményét. „Ha 3,2 millió állampolgár kéri – aláírásával is jelezve – egy népszavazás megtartását, akkor azt a voksolást meg kell szervezni. Ez a demokrácia próbájaként is értelmezhető. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a nem mehetünk el amellett a társadalmi valóság mellett, mely szerint nagyon sokan élnek élettársi viszonyban – ilyen vagy olyan formában. Épp ezért a népszavazás után a román törvényhozásnak világos és egyértelmű jogi szabályozást kell kialakítania a regisztrált élettársi viszonyt illetően, hogy végre rendezett körülményei legyenek az öröklésnek, az adózásnak vagy épp a gyámjogoknak. Amíg ez nem történik meg, addig az érintettek csak a bírói méltányosságban bízhatnak. Ugyanígy világos jogszabályokat kell megalkotni azon családok számára is, ahol csak a nagyszülők, vagy csak egy szülő neveli a gyermekeket, esetleg gyermektelen párokról beszélünk. A családjogi szabályozás semmiképp nem lehet kirekesztő, azt mindenkinek lehetőséget kell adjon a civilizált, nyugodt élethez. Ebben a kampányban teret nyert a gyűlölet és a cinizmus. Hisszük, hogy úgy kell éljük életünket, s úgy kell a bukaresti döntéshozóknak is eljárniuk, hogy egy közösség se érezze magát kirekesztve. Egy békés társadalom minden közösséghez és kisebbséghez elfogadóan kell viszonyuljon, hiszen az azokat alkotó állampolgárok törvénytisztelő, adófizető emberek, s itt természetesen nem csak felekezeti és nemzeti kisebbségekre gondolunk. A regisztrált élettársi kapcsolat jogi kereteinek konkretizálása és szabályozása megoldást adhat sok, egyelőre még el nem döntött kérdéshez, s bízunk benne, hogy megbékélést is eredményezhet. Ez utóbbit különösen fontosnak tartjuk, s még ha nem is értünk egyet mindenben, nincs helye közöttünk az intoleranciának” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, majd hozzátette: álláspontjuk kialakításakor megvizsgálták a magyarországi modellt is, melyet inspirációs forrásnak tekintenek, s amely szintén az alaptörvényben foglalkozik a család intézményével, de a törvénykezés a bejegyzett élettársi kapcsolatot is elismeri, melynek konkrét jogi- és gyakorlati következményei is vannak. Hozzászólását zárva a Néppárt elnöke elmondta: „Mi nem akartuk ezt a népszavazást, tudjuk, hogy Romániának számos talán fontosabb problémája és elmaradása is van, de ha már dönthetünk egy kérdésben, akkor állampolgárokként fontos elmondanunk véleményünket.”