Március 15-i ünnepi megemlékezést tartottak Nagyváradon. Az eseményen beszédet mondott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. A politikus kijelentette: a szabadságharc a példa arra, hogy ha a nemzet egységes céljaiban és küzdelmében, a célok megvalósulnak.

„Immár közel száz éve, hogy a jelenlegi Magyarország határain kívül élő magyaroknak a szabadságharc a megmaradásért vívott harcot jelenti. Harc azért, hogy megmaradjunk közösségként, magyarként, erdélyiként, emberként. Harc a templomért, az iskoláért” – kezdte beszédét Szilágyi Zsolt.

A Néppárt elnöke elmondta: történelmi egyházaink napról-napra azért küzdenek, hogy ne csak formális jogegyenlőségben, de tényleges egyenlőségben is részük lehessen, s hogy saját tulajdonukat visszaszerezhessék. E javak kapcsán Szilágyi kijelentette: mindazokat a kommunista állam vette el, de az úgynevezett demokratikus állam tagadja meg tőlünk visszaszolgáltatásukat. Március 15-e aktualitása kapcsán a politikus elmondta: e jelentős ünnepnap arra is emlékeztet, hogy közösségünk nem szűnő harcban áll iskoláink védelméért, s azért hogy „továbbra is legyen lehetőség, keret és persze igény arra, hogy elődeink nyelvén taníthassuk gyermekeinket”. Szilágyi Zsolt hozzátette: „Vajon az állam, amelynek törvényeit betartjuk, adónkat befizetjük és tisztességes, értékteremtő polgárai vagyunk, betartja-e a szabályokat és a törvényeket? Elég, ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre gondolunk, vagy a szintén marosvásárhelyi katolikus gimnázium lehetetlen helyzetére. Igen, Erdélyben a magyarok szabadságáért mind a mai napig harcolni kell!”

Szilágyi Zsolt elmondta: „Akik jogainkat sértik, szabadságunkat sértik. Ahogy harcoltunk a törökök, a Habsburgok, a kommunisták és a fasiszták ellen, ugyanúgy harcolnunk kell most is nemzeti megmaradásunkért, nemzeti önrendelkezésünkért.” A Néppárt elnöke emlékeztette hallgatóságát: szabadságvágyával nincs egyedül az erdélyi magyarság, hiszen a flamandok, a skótok, a katalánok, a dél-tiroli németek, a finnországi svédek is mind olyan európai közösségek, akik teljes értékű életet akarnak élni, s miként az erdélyiek, ők is a nemzeti közösség önrendelkezésében látják a szabadság zálogát.

„Teljes értékű egyéni és közösségi életet akarunk! Ha lehet, forradalom és áldozatok nélkül! Békés, demokratikus módon, úgy, hogy a román többségiek is megértsék: a mi szabadságunk nem vesz el semmit tőlük. Mi békében, bizalomban, egymást tisztelve akarunk együtt élni a román nemzettel! Ahogy a szabadságharcban össze tudtak fogni különböző nemzetek fiai, úgy most is megvan az esély arra, hogy Erdélyért összefogjunk, ha kell, a korrupció melegágyaként emlegetett, az országot hatékonyan irányítani és fejleszteni képtelen központi kormányzat ellen is” – jelentette ki Szilágyi. A politikus hozzátette: minden elnyomó hatalom keresi a módját annak, hogy az ellenálló közösségeket megfélemlítse, vezetőit megtörje. „Pénzzel, hatalommal, ideológiákkal, engedmény-morzsákkal, korrupcióval próbálják ma is megtörni közösségünket, és vannak, akik az apró kis lépések helyben topogásával próbálják igazolni, hogy ez az egyetlen járható út! A mi dolgunk, hogy felnyissuk szemüket és meggyőzzük őket: a szabadságharc csakis akkor győzhet, ha céljainkban egységesek vagyunk. A közösség önrendelkezésének pedig nincs alternatívája! A magyar nemzet saját maga akarta irányítani sorsát. A 169 évvel ezelőtt megfogalmazott 12 pont is erről tanúskodik” – mondta a Néppárt elnöke.

Beszéde végén Szilágyi Zsolt kijelentette: a szabadságharc a példa arra, hogy ha a nemzet egységes céljaiban és küzdelmében, a célok megvalósulnak, még akkor is, ha Nagyváradon és Erdély sok más helyszínén nem fogadták el kinyújtott kezüket, és nem sikerült közös ünnepi rendezvényeket szervezni. „Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy azok, akik esetleg mást támogatnak szavazatukkal, vagy más szervezet tagjai, sohasem ellenségeink, hanem mindig testvéreink. A jó szándékú, tenni akaró magyarok meg kell találják a lehetőséget arra, hogy együtt tegyenek a közösségért!” – zárta felszólalását a Néppárt elnöke.