Létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepelve tartotta meg kongresszusát a felvidéki Magyar Közösség Pártja szeptember 29-én Dunaszerdahelyen. Az eseményen jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Az ünnepi köszöntések rendjén nagy népszerűségnek örvendett Igor Matovičnak, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt elnökének beszéde, aki kijelentette: szlovák nemzetiségűként is árulónak tartja a Bugár Béla-féle MOST-HÍD vegyes alakulatot, s meglátása szerint az MKP az egyetlen, mely hitelesen tudja képviselni a felvidéki magyarságot, épp ezért annak a parlamentben is helye kell legyen. A szlovák politikus koalíciós ajánlatot tett a következő parlamenti választásokra nézve, majd hangsúlyozta: stabil, világos helyzetet kell teremteni az oktatásban, Szlovákiának ugyanis érdeke, hogy a „magyar anyák biztonságban tudják gyermeküket”. Matovič, valamint a szlovák konzervatív és kereszténydemokrata pártok képviselői elítélték a kormányzati körökben tapasztalható korrupciót és a baloldali koalíciós kormány zsákmánypolitikáját.

Ehhez kapcsolódva Szilágyi Zsolt elmondta: nagy szükség lenne arra, hogy Igor Matovič Romániába látogatva is ismertesse nézeteit, ugyanis az a fajta józan, európai hangvétel, melyet képvisel, egyre inkább háttérbe szorul a román közéletben. „28 évvel ezelőtt ebben a teremben – erdélyi ifjúsági vezetőként – már felszólalhattam. Akkori beszédemben abbéli reményemnek adtam hangot, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor a Kárpát-medencében egyetlen határon túli közösségnek sem lesz szüksége nemzeti önvédelemre. A 90-es évek elején hittünk abban, hogy ha közelebb jutunk Európához, megoldódnak problémáink, ma azonban már látjuk mindazokat a hibákat és ellenünk irányuló, szándékos támadásokat, melyek az utódállamok kormányait jellemzik” – kezdte felszólalását Szilágyi. „Amikor Erdélyben autonómiáról beszélünk, mindig jelezzük, egyben Románia jövőjéről is beszélünk, hiszen az ország alkotmányos rendjét tisztelő állampolgárok vagyunk, s épp ezért vágyunk saját magunk és intézményeink biztonságára is. Örvendünk, hogy ezt nem csak mi hangoztatjuk, hanem Igor Matovič is, amikor a magyar nyelvű oktatás fontosságát említi. Az utódállamok magyar közösségeiként nem akarunk mást, csak amit Európa és a nagyhatalmak is szeretnének: békét, biztonságot és kölcsönös tiszteletet. Optimizmusunkra az adhat okot, hogy egy olyan anyaország áll mögöttünk, mely nemcsak a határon túliak sorsát, hanem a kétoldalú – országok közti – viszonyokat is fontosnak tartja. A szlovák, az ukrán vagy épp a román demokratáktól pedig azt kérjük: segítsenek megakadályozni, hogy a Kárpát-medencében bárki bedobhassa a magyar kártyát, s velünk riogasson. Mi nem valamiféle veszélyforrás vagyunk, hanem az utódállamok többségi nemzeteinek partnerei” – jelentette ki a Néppárt elnöke.

Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő szintén köszöntötte a jelenlévőket, majd hangsúlyozta: rendre a testvéri szeretet jegyében keressük fel egymást, mi, magyarok szerte a Kárpát-medencében és bárhol a világban, de ugyanakkor felemás érzésekkel is, hiszen például három évtizeddel a kelet-európai „berlini falak” leomlása után még távolról sem zajlott le a kívánatos kisebbségpolitikai rendszerváltozás a Magyarországgal szomszédos államokban. A magyar önrendelkezés, a határokon túli magyar közösségek autonómiája ügyében tett közös erőfeszítések és együttműködés – mások mellett a Magyar Közösség Pártjával is – nem adható fel, még akkor sem, ha nagyon göröngyös ez az út és olykor hiábavalónak tűnő az iparkodás. Tőkés László méltatta az MKP-t és annak képviselőit, akikre mindig lehet számítani közös ügyekben, beleértve az európai parlamenti munkát is.

Menyhárt József, az MKP elnöke beszédében megköszönte a korábbi elnököknek – Csáky Pálnak és Berényi Józsefnek – az elvégzett munkájukat, Bugár Béla munkássága kapcsán pedig megjegyezte: valamire mindenki jó, ha másra nem, hát elrettentő példának. Menyhárt az MKP legnagyobb erejének nevezte a termékeny viták és közös döntések együttes jelenlétét.

A tanácskozás végén az MKP kongresszusa Menyhárt Józsefet köztársasági elnökjelöltnek választotta.

Létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepelve tartotta meg kongresszusát a felvidéki Magyar Közösség Pártja szeptember 29-én Dunaszerdahelyen. Az eseményen jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Az ünnepi köszöntések rendjén nagy népszerűségnek örvendett Igor Matovičnak, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt elnökének beszéde, aki kijelentette: szlovák nemzetiségűként is árulónak tartja a Bugár Béla-féle MOST-HÍD vegyes alakulatot, s meglátása szerint az MKP az egyetlen, mely hitelesen tudja képviselni a felvidéki magyarságot, épp ezért annak a parlamentben is helye kell legyen. A szlovák politikus koalíciós ajánlatot tett a következő parlamenti választásokra nézve, majd hangsúlyozta: stabil, világos helyzetet kell teremteni az oktatásban, Szlovákiának ugyanis érdeke, hogy a „magyar anyák biztonságban tudják gyermeküket”. Matovič, valamint a szlovák konzervatív és kereszténydemokrata pártok képviselői elítélték a kormányzati körökben tapasztalható korrupciót és a baloldali koalíciós kormány zsákmánypolitikáját.

Ehhez kapcsolódva Szilágyi Zsolt elmondta: nagy szükség lenne arra, hogy Igor Matovič Romániába látogatva is ismertesse nézeteit, ugyanis az a fajta józan, európai hangvétel, melyet képvisel, egyre inkább háttérbe szorul a román közéletben. „28 évvel ezelőtt ebben a teremben – erdélyi ifjúsági vezetőként – már felszólalhattam. Akkori beszédemben abbéli reményemnek adtam hangot, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor a Kárpát-medencében egyetlen határon túli közösségnek sem lesz szüksége nemzeti önvédelemre. A 90-es évek elején hittünk abban, hogy ha közelebb jutunk Európához, megoldódnak problémáink, ma azonban már látjuk mindazokat a hibákat és ellenünk irányuló, szándékos támadásokat, melyek az utódállamok kormányait jellemzik” – kezdte felszólalását Szilágyi. „Amikor Erdélyben autonómiáról beszélünk, mindig jelezzük, egyben Románia jövőjéről is beszélünk, hiszen az ország alkotmányos rendjét tisztelő állampolgárok vagyunk, s épp ezért vágyunk saját magunk és intézményeink biztonságára is. Örvendünk, hogy ezt nem csak mi hangoztatjuk, hanem Igor Matovič is, amikor a magyar nyelvű oktatás fontosságát említi. Az utódállamok magyar közösségeiként nem akarunk mást, csak amit Európa és a nagyhatalmak is szeretnének: békét, biztonságot és kölcsönös tiszteletet. Optimizmusunkra az adhat okot, hogy egy olyan anyaország áll mögöttünk, mely nemcsak a határon túliak sorsát, hanem a kétoldalú – országok közti – viszonyokat is fontosnak tartja. A szlovák, az ukrán vagy épp a román demokratáktól pedig azt kérjük: segítsenek megakadályozni, hogy a Kárpát-medencében bárki bedobhassa a magyar kártyát, s velünk riogasson. Mi nem valamiféle veszélyforrás vagyunk, hanem az utódállamok többségi nemzeteinek partnerei” – jelentette ki a Néppárt elnöke.

Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő szintén köszöntötte a jelenlévőket, majd hangsúlyozta: rendre a testvéri szeretet jegyében keressük fel egymást, mi, magyarok szerte a Kárpát-medencében és bárhol a világban, de ugyanakkor felemás érzésekkel is, hiszen például három évtizeddel a kelet-európai „berlini falak” leomlása után még távolról sem zajlott le a kívánatos kisebbségpolitikai rendszerváltozás a Magyarországgal szomszédos államokban. A magyar önrendelkezés, a határokon túli magyar közösségek autonómiája ügyében tett közös erőfeszítések és együttműködés – mások mellett a Magyar Közösség Pártjával is – nem adható fel, még akkor sem, ha nagyon göröngyös ez az út és olykor hiábavalónak tűnő az iparkodás. Tőkés László méltatta az MKP-t és annak képviselőit, akikre mindig lehet számítani közös ügyekben, beleértve az európai parlamenti munkát is.

Menyhárt József, az MKP elnöke beszédében megköszönte a korábbi elnököknek – Csáky Pálnak és Berényi Józsefnek – az elvégzett munkájukat, Bugár Béla munkássága kapcsán pedig megjegyezte: valamire mindenki jó, ha másra nem, hát elrettentő példának. Menyhárt az MKP legnagyobb erejének nevezte a termékeny viták és közös döntések együttes jelenlétét.

A tanácskozás végén az MKP kongresszusa Menyhárt Józsefet köztársasági elnökjelöltnek választotta.