Hétfőn délben az Erdélyi Magyar Néppárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt elnökei közös állásfoglalást írtak alá az autonómiaelképzelések összehangolása érdekében Kolozsváron.

Az eseményen Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke üdvözölte a három párt között létrejött együttműködést és közös párbeszédet, majd elmondta: jól indul a 2018-as év az erdélyi magyar pártok számára, hiszen – hosszas viták és többféle szövegváltozatot követően – végül egyetértés született az autonómiaigény további képviseletéről. „A tény, hogy sikerült az autonómia témájában egyetértenünk azt jelzi, hogy az erdélyi magyarok számára az önrendelkezés legitim és élhető jog, a román közösség számára pedig továbbra is ajánlat egy közös demokratikus ország létrehozására” – hangsúlyozta Szilágyi.

„Valljuk: száz év távlatában is az autonómia a megmaradásunk záloga. Törvénytisztelő, lojális és adófizető polgárai vagyunk Romániának, és továbbra is úgy gondoljuk, hogy – a többséggel közösen –jobbá tehetjük az országot – akár a centenáriumi események alkalmából is – úgy, hogy az hazája lehet magyaroknak és románoknak egyaránt. Hangsúlyoznunk kell: az autonómia a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, amelyet tehetünk a közel 100 évvel ezelőtt megalakult román állam mellett. Ez most az összefogás, az egyetértés és a közös célok kinyilatkoztatásának pillanata, és a jövőben is arra kell törekednünk, hogy ezt a célt közös akciókkal támasszuk alá” – hangsúlyozta a Néppárt elnöke. Szilágyi Zsolt hozzátette: az állásfoglalás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is bekapcsolódott, hiszen ezek a szervezetek az autonómiatörekvések megfogalmazásának műhelyei.

Az erdélyi magyar politikai érdekvédelmi szervezetek közös állásfoglalása az autonómia-elképzelések összehangolásáról, 25 évvel a Kolozsvári Nyilatkozat után

Száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozat után, a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt. Bár a megmaradásért vívott küzdelem a közösségi energiáink jelentős részét felemésztette, és mind számban, mind arányokban megfogyatkoztunk, az erdélyi magyar társadalomban van még tartalék a szellemi és gazdasági gyarapodásra, amennyiben sikerül megteremteni alapvető közösségi jogaink politikai, jogi és közigazgatási kereteit, a közösségi autonómiák közjogi rendszerét.

Az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel korszakos programadó dokumentumunk, a Kolozsvári Nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségét meggyőződéssel valljuk: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, kultúránk fejlesztése, számbeli kisebbségi létünk teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható. A széleskörű autonómia a román többség érdeke is, hiszen a magát biztonságban tudó közösség alkotó ereje megsokszorozódik, így az általa előállított javak az egész ország gyarapodását szolgálják.

Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet. 

Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, választásokon szerzett politikai felhatalmazásunk felelősségének tudatában, az erdélyi magyarok közösségként való megmaradása érdekében megfogalmazott autonómia-elképzelések összehangolását elősegítendő a következő alapelvekben állapodunk meg: 

1. Az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát minden romániai magyarnak.
2. A székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzeljük el. Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnek kell lennie a román nyelvvel. Hisszük, hogy a székelyföldi közigazgatás akkor lehet emberközpontú és hatékony, ha felépítését tekintve az azóta eltelt időszak változásainak figyelembevételével az egykori székely székekre alapoz. Az autonómia intézményei a demokrácia alapvető értékeinek és szabályainak tiszteletben tartásával jönnek létre.
3. Közös célunk az erdélyi magyarok több, mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű – közigazgatási jogállásának kialakítása.
4. A kulturális autonómia az erdélyi magyarok összességének önkormányzatát jelenti az oktatás, kultúra, tájékoztatás terén, valamint azokon a területeken, amelyek a nemzeti identitás megőrzése és továbbadása, a közművelődés fejlesztése szempontjából meghatározóak. A kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő közösségeink nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.

Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik.

Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője, és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához a szülőföldön való boldogulásához.

Ennek szellemében az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatjuk. 

A dokumentum letöltéséhez kattintson ide.