Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Felsőszinevéren, július 5–8. között megrendezett, XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén vett részt.

„29 évvel ezelőtt David Campanaleval és Németh Zsolttal együtt indítottuk a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Öröm látni, hogy egy olyan folyamat indult el akkor, amely nyomán Kárpát-medence különböző pontjain szárba szökkentek, és intézményesültek a magyar szabadegyetemek. Mondhatjuk, hogy ezek a nemzeti egyesülés állandó fórumai és terei” – köszöntötte Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a 2018-as Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem résztvevőit.

A Minority SafePack aláírásgyűjtő kampányában a kárpátaljai magyarok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Kihangsúlyozandó, hogy az európai kisebbségi kezdeményezés kudarcba fulladt volna a jelenlegi magyar kormány nélkül, amely „pénzt, paripát és fegyvert biztosított egy olyan célért, amelynek mi magyarok mindannyian haszonélvezői lehetünk”. Ez a lépés egyelőre csak egy esély, kérdés, hogy az Európai Unió számára mit jelent ez a kezdeményezés, és hogy a magyar közösség hogyan használja ki a Minority SafePack nyújtotta lehetőségeket, amelyek az elkövetkező években hozhatják el a várt eredményt. „Csodálatomat fejezzem ki a kárpátaljai magyaroknak azért a példás helytállásért, és mozgósító erőért, amelyet az aláírásgyűjtés során felmutattak. Mi erdélyiek elismeréssel tekintünk a kárpátaljaiakra, akik az idők során egy sokkal nagyobb birodalmi erővel szemben tudtak helytállni, megmaradni és kiállni egy közös célkitűzésért” – hangsúlyozta Szilágyi.

Az Európai Unió jelenlegi helyzetére kitérve a néppárti politikus kiemelte: az unió jelenleg választás előtt áll, újra kell fogalmaznia identitását, és azt, hogy az őshonos kultúrák Európája akar-e lenni, vagy ezt mellőzve, kizárólag a gazdasági profiton alapuló, az emberi jogok kizárólagos egyetemességének paradigmáján kíván továbbra is működni. „Melyek azok az értékek, amelyeken egykoron elindult Európa? Milyen jövő fele tart? A migránsok ügye felveti a kérdést: a továbbiakban az unió meghatározó elemei lesznek az európai őshonos népek és kultúrák, vagy függetlenül attól, hogy kisebbségben vagy domináns helyzetben vannak, figyelmen kívül lehet őket hagyni?” – tette fel a kérdéseket a Néppárt elnöke.

Románia vonatkozásában örvendetes, hogy a három magyar erdélyi párt vezetője közös autonómianyilatkozatot írt alá az év elején. Röviddel ez után következett Mihai Tudose, egykori miniszterelnök nyilatkozata, megfenyegette a székely közösséget mondván, aki nemzeti szimbólumát, a székely zászlót kitűzi, saját maga is mellette fog lógni. Ebben a szellemben fogant a Beke István ügyében tegnap kihirdetett másodfokú ítélet is. „A lényeg már nem is az, ami valójában az igazság, hanem a megfélemlítés. A román miniszterelnök megfenyegetett egy népcsoportot, de sem Brüsszel, sem a román politikai elit nem emeli fel a hangját ez ellen. Ha egy nyugati, akár egy svéd, dán, norvég vagy más nemzet vezetője tett volna hasonló megjegyzést akár a muszlim zászlóra, már másként ítélték volna meg a kialakult helyzetet” – mondta Szilágyi Zsolt.

A Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beolvasztására és a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetére vonatkozóan elmondta: nincs olyan aktuálpolitikai ráció, amely indokolná, hogy meglévő intézményeinket feladjuk.  „A MOGYE még a kommunizmus idejében is működhetett. A világ számos országában bizonyítottak az itt képzett orvosok. Bebizonyította, hogy életképes, mégis fokozatosan visszafejlesztették és most kormány segítségével próbálják beolvasztani a román Petru Maior egyetembe. Ezt nem szabad elfogadnunk” – mondta.

A nemrégiben Péter Ferencre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati elnökére, székely zászló használata miatt kirótt bírság kapcsán Szilágyi kihangsúlyozta a Néppárt szolidaritását. Az Erdélyi Magyar Néppárt elöljárói is kaptak büntetést, az ilyen esetekben nem a politikai színezet, hanem a közös cél számít. „Közös, nemzetstratégiai célunk a kulturális és a székelyföldi területi autonómia megvalósítása. A magyar közösség tagjai értékteremtő, adófizető, korrekt polgárai a román államnak, az autonómia igénye pedig a legerősebb lojalitás nyilatkozat a román állam fele. A román hatalmi elit mégis elutasítja erről a párbeszédet. Mindezen túl a nagy probléma az, hogy a bukaresti zsákmányrendszer elnyeli az erdélyi magyar politikát. A 450 éves tordai vallásbéke kimondja: senkit ne üldözzenek vallása miatt. Mi hozzátesszük: se nyelve, se nemzetisége, se régiója miatt. Ezért egy olyan komplementer stratégiákat kell kiépítenünk a velünk, szomszédos nemzetekkel, amely éltet bennünket és élni hagy” – zárta gondolatait Szilágyi Zsolt.