1993. december 12-én alakult meg az akkor még egységes magyar érdekvédelmi szervezetként működő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) legkarakteresebb politikai platformja, a Reform Tömörülés (RT), amely már a kezdetektől az önálló, magyar érdekeken alapuló kül- és nemzetpolitika kialakítását, a sajátos erdélyi értékek megjelenítését, valamint a belső önrendelkezés alapvető közösségi jogán alapuló autonómiák jövőképét tűzte zászlajára.

Mint kagyló a gyöngyöt, úgy termelte ki magából az új szerveződést az erdélyi magyar ifjúsági mozgalom. Kellett hozzá a rendszerváltozás friss levegője, a közéleti szerepvállalást menet közben tanuló fiatal nemzedék radikalizmusa és idealizmusa, rengeteg önbizalom és nem kevés bátorság. A kezdeményezők, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) politikai csoportjának tagjai, bár világnézetük szerint a politikai paletta széles spektrumát fogták át, platformalapító szándéknyilatkozatukban nemzeti szabadelvűségben vélték megtalálni a közös nevezőt: „A nemzeti liberalizmus eszmerendszerének értékeit kívánjuk a politika színterén megjeleníteni. Tudjuk, hogy a két irányzat – az individuum szabadságát hirdető liberalizmus és egy sajátos közösséget központba állító nemzeti eszme a politikai gyakorlat szintjén összeegyeztethető, e két értékrendszerből fakadó kettős feladat egyidejűleg megvalósítható”. „Magyarok vagyunk és szabadok leszünk” – fogalmazta meg kissé leegyszerűsítve, de találóan a lényeget a Tömörülés egyik parlamenti képviselője.

A Reform Tömörülés csapata számára soha nem volt kérdés, hogy a „kuruc” vs. „labanc”, a „helyzetteremtő” vs. „tájba simuló”, az „autonómia” vs. „engedménypolitika” által szabdalt politikai erőtérben melyik oldalon áll. „Szándékunk az önálló, elsősorban erdélyi magyar érdekeken alapuló politizálás meghonosítása és meghatározóvá tétele Erdélyben. Annyira vagyunk radikálisak és pragmatikusak, amennyire elveink és a politikai racionalitás ezt megköveteli. Nem hisszük azt, hogy a cél szentesíti az eszközt, fontosnak tartjuk a célhoz vezető utat és ezen az úton felhasznált eszközöket is. Hisszük, hogy a politika és az erkölcs nem összeegyeztethetetlen fogalmak” – foglalta össze az RT politikai hitvallását az alapító elnök. Egy negyed évszázad immár történelminek tekinthető távlatából, amikor a teljesen átalakult kommunikációs térben a párbeszéd és az árnyalt politikai üzenet kiszorulni látszik a politika eszköztárából és helyét egyre inkább a harsány sikerorientált propaganda veszi át, kissé romantikusnak, de rendkívül rokonszenvesnek tűnik ez a hozzáállás.

Az erdélyi magyar társadalom összetettségét és politikai sokszínűségét értékként tételezve, a Reform Tömörülés létezésének tíz esztendeje alatt akkor is erőfeszítéseket tett a közösségi önkormányzatként elképzelt érdekvédelmi szervezet egységének megőrzése és belső demokrácia védelme érdekében, amikor a Bukaresttel paktáló „neptuni” fősodor mind a szervezetépítésben, mind a döntéshozatalban egyre távolabb került a konszenzust kereső döntéshozataltól. Mikor világossá vált, hogy a magyar autonómia következetes képviselete helyett csak nyelvi jogok és a kulturális kérdések határozzák meg az RMDSZ-vezetés politikáját, a Reform Tömörülés és az RMDSZ útjai elváltak. Az erdélyi belső választások ügye szintén megoldatlan maradt, a brassói, 1993-as kongresszus döntése ellenére.

Immár történészek és társadalomkutatók dolga megvonni a 1993 és 2003 közötti küzdelmes és eseménydús évtized mérlegét, benne a Reform Tömörülés számtalan tervével és kezdeményezésével, amelyet az erdélyi politikában bemutatott és képviselt. Ez a közösségi önkormányzat plurális szervezeti modelljétől vagy a közösségi autonómiák közjogi keretét adó törvénytervezetek kidolgozásától a nemzetegyesítés első állomásának tekinthető státustörvény érvényesítéséig. Ugyanakkor az is az RT képviselőinek köszönhető, hogy a stratégiai partnerségben a FIDESZ vezetőivel sikerült térségünk egyik legtermékenyebb politikai műhelyét, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet konszolidált növekedési pályára állítani, a politika napirendjét meghatározó képességét megőrizni.

Mindezeken túl, talán legfontosabb érdeme a Tömörülésnek mégis az, hogy leghűségesebb és legkövetkezetesebb intézményi támasza, politikai, szakmai és erkölcsi hátországa volt a temesvári forradalom szikraemberének, Tőkés Lászlónak és a nevével fémjelzett nemzeti tábornak. Annak a nemzeti tábornak vált legszervezettebb erejévé, amely a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtésében, az autonóm intézményrendszer létrehozásában és demokratikus működtetésében látta a megoldást az erdélyi magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradására. A Reform Tömörülés programhűségével, következetes kiállásával sikerült megakadályoznia azt, hogy az autonómia, mint stratégiai cél és jövőkép lekerüljön a politika napirendjéről. Továbbá, első szervezett politikai erőként vállalta a konfrontációt az autonómia-politika érdekében. Előfutára volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Párt (MPP), majd az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megjelenésének. Az erdélyi magyar politikai szólásszabadság társadalmi és emberi feltételeiért állt ki akkor, amikor a másként gondolkodók végleg kiszorultak és az autonómiatörekvések képviselete kampányretorikává silányult az RMDSZ-en belül.

Az Erdélyi Magyar Néppárt politikai és szellemi jogelődjének tekinti a Reform Tömörülést. Nem csak azért, mert az RT „kemény magja” a Néppártba vezette át azt az értékrendet és szellemiséget, amelyet a platform létezésének évtizedében megjelenített, hanem azért is, mert a Reform Tömörülés által kitűzött stratégiai célok, feladatok és megoldási javaslatok máig érvényes programot adnak.

Ezekkel a gondolatokkal köszönti megalakulásának negyedszázados évfordulóján az Erdélyi Magyar Néppárt a Reform Tömörülés alapítóit. Az eszmét őrizzük, a tapasztalatokból tanulunk, a harcot folytatjuk, az RT egykori jelmondata jegyében: tisztességgel, következetesen.

Mert hisszük, tudjuk: az autonómia a megoldás.

Az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és támogatói nevében

Szilágyi Zsolt, elnök

Toró T. Tibor, ügyvezető elnök

Mátis Jenő, országos választmányi elnök

Kolozsvár, 2018. december 13.