Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: tizenkét nappal a leadási határidő előtt 145.000 támogató aláírást gyűjtöttek össze Szilágyi Zsolt államelnökjelölt indulásához, így biztos abban, hogy a szeptember 23-i határidőre meglesz a kétszázezredik támogató kézjegy is.

A közel ezer néppártos önkéntes Székelyföldön 84, Partiumban 44, Közép-Erdélyben pedig 17 ezer aláírást gyűjtött össze annak ellenére, hogy számos településen az RMDSZ polgármesterei és helyi képviselői megpróbálják megakadályozni a gyűjtést. A pártelnök külön kiemelte azokat az erdélyi településeket, ahol jóval a kitűzött határidő előtt kigyűlt a szükséges mennyiségű szignó. Kézdiszentléleken és Kézdivásárhelyen felgyorsult a gyűjtés, Keresztúron a Magyar Polgári Párt emberei is segítik a néppártos önkénteseket, és Felsőboldogfalván is erős csapat munkálkodik a jelöltindítás érdekében. Csíkszentdomokoson is összegyűjtötték a szükséges mennyiségű aláírást, a Gyimesekben pedig a vártnál is nagyobb érdeklődés övezi a Néppárt jelöltállítását. Toró T. Tibor elmondása szerint a Vásárhelyi Forgatag után a helyi önkéntesek újult erővel láttak munkához, így az eddigi számok ott is bizakodásra adnak okot, a Partiumban pedig Érmihályfalva, Körvely, Kökényesd, Szilágycseh és Kémer teljesített figyelemreméltóan. Máramarosban Koltó, Hosszúmező, Felsőbánya és Nagybánya példáját említette Toró, míg Közép-Erdélyben Széket, Detrehemtelepet és Aranyosegerbegyet emelte ki.

A Néppárt elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt a kiszivárogtatott RMDSZ-es autonómiatervezetről is. Toró T. Tibor véleménye szerint a Szövetség „Itt a piros, hol a piros?” játékot játszik akkor, amikor a magyar közösség irányába eredményként kommunikálja az elkészült statútumot, a román politikum előtt pedig letagadja azt. Toró véleménye szerint mindez azért káros az erdélyi magyarságra nézve, mert lejáratja annak önrendelkezésért folytatott harcát, és hiteltelenné teszi a bukaresti törvényhozás előtt a jogos autonómiaigényt. A pártelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács is bírálta az RMDSZ új tervezetét, mivel a most elkészült statutum magában hordozza azt a veszélyt, hogy az autonómiatörekvések bukaresti felügyelet alá kerülnek.

Ezt támasztják alá az elmúlt időszak politikai történései is. Az RMDSZ elnöke és államelnökjelöltje meglehetősen szűk mozgástérbe lavírozta be önmagát és szervezetét, – ezt a helyzetet nevezi az angolszász politikatudomány „béna kacsának” (lame duck) – hiszen kormányzati tisztségeiről képtelen lemondani, önmaga helyett más jelöltet nem tud elfogadtatni, szervezetét a megalázó csendestársi kormányzati szerepből nem tudja kivezetni, de bennmaradva képtelen közössége ügyeit képviselni. „Hogyan várható el egy – a permanens béna kacsa szerepébe kényszerített - jelölttől, hogy megjelenítse az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit az elnökválasztási kampány során, amikor a legelemibb magyar érdeket sem tudja érvényesíteni a kormánykoalícióban?” – tette fel a kérdést a Néppárt elnöke.

Toró T. Tibor úgy gondolja, az erdélyi magyarság ügye csak nyerhet egy második államelnökjelölt indításával, hiszen Szilágyi Zsolt nyíltan és bátran beszél az autonómiáról és a Néppárt föderalizációs államreform-elképzeléseiről, nem zsarolható korrupciós ügyekkel és nem köti semmilyen titkos paktum az épp hatalmon lévő román pártokkal. Újságírói kérdésre válaszolva Toró elmondta: nem zárkóznak el a magyar államelnökjelöltek nyilvános vitájától, noha az eddigi tapasztalat alapján nem sok esélyét látják annak, hogy az RMDSZ hajlandóságot mutasson majd a párbeszédre. Ennek ellenére a Néppárt mindent megtesz, hogy az autonómiáról, valamint az ország modernizálásáról alkotott elképzeléseit minél szélesebb körben megismertesse az erdélyi választókkal, hogy a novemberi voksoláson mindenki véleményt alkothasson az elmúlt időszak erdélyi magyar politikájáról.