Aktuálpolitikai kérdésekről tartott sajtótájékoztatót Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke pénteken a párt kolozsvári székházában. A Néppárt vezetője kitért az Minority Safe Pack miatt kialakult látszólagos kormánykoalíciós válságra, valamint az RMDSZ államelnök-jelöltjére is.

Toró T. Tibor sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt időszakban érdeklődve figyelték, hogy az RMDSZ vezérkara hogyan próbál meg kiszabadulni abból a csapdából, amibe akkor lépett, amikor kormányzati szerepet vállalt. Véleménye szerint elkerülhetetlen volt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kormány tagjaként előbb-utóbb szembekerüljön önmagával. Csak remélni lehetett, hogy a rendszerváltást követő 25. évben először határozott kiállással jelzi az RMDSZ vezérkara, hogy nem engedi a magyar közösség alapvető jogait figyelmen kívül hagyni.

Az erdélyi magyaroknak azonban ismét csalódniuk kellett, hiszen a kormánykoalíció felbontásáról szóló RMDSZ-es hírek üres fenyegetésnek bizonyultak. Toró emlékeztetett: ez nem újdonság, hiszen 1998-ban, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult politikai helyzet megoldásaként is a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatták az RMDSZ elöljárói, amiről aztán rövid időn belül lemondtak. Toró T. Tibor szerint a szövetség mostani meghátrálása is jelzi: a Markó Béla érában megszokott módszerek nem változtak a Kelemen Hunor által vezetett pártban sem.

A Néppárt elnöke szerint Kelemen Hunor lemondásával nem történt érdemi változás a romániai politikában, hiszen a párt elnöke nem merte kivezetni a szövetséget abból a kormánykoalícióból, melynek román tagjai még a szimbolikus kérdésekben – mint például a székely zászló ügye – sem hajlandóak gesztusokat tenni az erdélyi magyar közösség felé.

A Néppárt elnöke aggályosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke megfutamodott és ráadásul annak a Bíró Rozáliának adta át a miniszterelnök-helyettesi széket, aki szorosan kötődik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által vizsgált Bihar megyei üzlet- és párttársához, Kiss Sándorhoz. Toró hangot adott azon félelmének is, miszerint csak idő kérdése lehet, hogy Bíró Rozália neve is felmerüljön az említett korrupciós ügyben.

Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kihangsúlyozta, pártja fontos döntésnek tekinti egy önálló magyar államelnök-jelölt indítását, hiszen az jó alkalmat biztosíthat arra, hogy a közbeszéd részévé tegyenek olyan sarkalatos kérdéseket, hogy magyarként milyen a viszonyunk a román állammal, a lojalitásunkért cserébe mit várunk el, vagy hogy milyen legyen az a Románia és Erdély, amelyben valóban otthon érezhetjük magunkat. Toró elmondta: jelenleg az egységes román nemzetállam nem biztosít jövőt az erdélyi kisebbségek számára, így azt a föderális államforma és az autonómiák már kipróbált rendszerére alapozva kell átalakítani. E célkitűzésekről pedig beszélni kell az elnökválasztást megelőző nyilvános fórumokon is, ezért a Néppárt számára nem az államelnök-jelölt személye az elsődleges, mint ahogy a jelölő szervezettel sem kívánnak foglalkozni, a közösség érdeke szempontjából az meghatározó, hogy a jelölt támogatja-e vagy sem a fentebb említett célokat.

A július 22-én kezdődő 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusványoson jelen lesznek az erdélyi magyar pártok képviselői is, és a Néppárt vezetői azon lesznek, hogy nyugodt körülmények között próbálják megtalálni a konszenzust ezekben a kérdésekben. Ha azonban nem sikerül egyetérteni a nemzetpolitikai minimumnak is tekinthető témakörökben, akkor az Erdélyi Magyar Néppártnak meg kell fontolnia, hogyan viszonyul az államelnök-jelölt személyéhez.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája